Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
377 és a’ könyörgő levelet nyomos okokkal (L. Instiíutionuin Juris Ecclesiastici P. II. auctore Adamo Brezanóczy. Pesti- ni, 1818. a: 173-dik lapon) kell támogatni. Azon esetre, ha a rokonsághói vagy sógorsághól származott és külsőleg ismeretes akadálytól kellene fölmentést kérni, a könyörgő levelet így Írhatni: Legnagyobb alázatossággal jelentem Méltóságodnak : miszerint fárámheli Horváth István özvegy ember és Horváth Katalin hajadon leány mind ketten katholikusok házasságra akarnak lépni. Minthogy pedig a’ jegyesek, mint az alább fölhozandó nemzetségi rajz mutatja; oldalági negyedik izén (in lineae collateralis gradu quarto) rokonok; és azért az akadálytóli fölmentés nélkül össze nem adathatnak: alázatosan könyörögnek Méltóságod előtt, miszerint az apostoli fölmentést részökre kegyesen kiadni méltóztatnék; és pedig a’ következő okokra nézve, mert először a’ férfi négy gyermekkel terheltetvén, a’ leány pedig 35 esztendős lévén, más jegyeshez jutniokigen nehéz; másodszor (L- az egyházi Törvénytudományt). Ez okokra nézve teljes bi- zodalómmal reményük, hogy Méltóságod atyai kegyességét velek éreztetni, és a’ fönforgó akadálytól őket fölmenteni méltóztatik. Melly kegyelmet a’ jegyesek iigyekeznek buzgó imádságaik által meghálálni; én pedig magamat atyai kegyeibe legnagyobb tisztelettel ajánlván, kézcsókolás mellett maradok ’s a’ t. Méltó ság os ’s a' t. A’ nemzetségi rajz: Istvántól származott András, ettől Péter, ettől Anna, ettől István a’ jegyes Mihály, ettől Katalin, ettől József, ettől Katalin a’ mátka.
