Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
158 kalmával használandó nyelvnek a nyugati anyaszentegy- liázhan a’ latinnak kell lenni, annak megmutatására kitünő- leg használtathatnak, hogy a’ szent misét latin nyelven szükséges mondani. Különben sem szabad soha megfeledkeznünk a’ trienti Gyülekezetnek ezenvégzéséröl: „Ámbár a misében nagy tanúsága fekszik a’ népnek; még sem látszott helyesnek az atyák előtt, hogy minden különbség nélkül (passim) közönséges nyelven szolgáltassák“ sess. 22. cap. 8. de sacrif. missae. Alább pedig így szól: „Haki mondja -----‘-----hogy misét egyedül közönséges nyelven kell szolgálni;-------------átok legyen“ sess. 22. de sacrif.missae. can. 1. Melly kemény elhatározásra az anyaszentegy- házat a’ következő okok bírták: tegyük ugyanis, hogy a’ misemondó könyv közönséges nyelvekre fordittatik, hány helytelen és merész állításokat fogunk a’ fordításokban olvasni ? Voisin József már 1660-ban franczia nyelvre fordítá a’ misemondó könyvet; azonban a párisi theologiai kar kénytelen vala kimondani, hogy ezen fordítás sok hibás tanít- mányt foglal magában Krisztusról, a’ Szent Lélekröl, a ma- lasztról, a’ szabad akaratról, a’ szentségekről, főleg pedig a’ keresztségröl és penitentziatartásról, sőt még más tárgyakról is. Ha ez történt a’ franczia fordítással, holott a’ franczia nyelv mind természeténél mind kimiveltetésénél fogva olly jeles tulajdonokkal bír, hogy a’ theologiai tárgyakról francziául értekezni nem épen nehéz dolog; ugyan mi történnék, ha a’misemondó könyv olly nyelvekre fordit- tatnék, mellyeka’ francziálioz képest egészen műveletlenek, sőt, úgy szólván, barbárok? Ide járul, hogy keleten is a’ régi liturgiái nyelvek divatoznak, jóllehet a’ nép’ köz nyelvétől egészen eltávoznak: így sokan a’ syrus, coptus, ae- thiopiai vagy régi örmény nyelvet használják liturgiáikban, jóllehet ezen nyelvek már vagy egészen megszűntek, vagy legalább úgy megváltoztak, hogy a’ nép a liturgiái nyelvet épen nem érti. Sőt magok a’ görögök sem értik jobban liturgiái nyelvöket, mint az olaszok vagy francziák a’ latin
