Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
5 állhat; a mit már szent Ágoston illy módon fejeze ki; ,»Semmi akár igaz akár hamis religióhan meg nem egyezhetnek az éluberek a’nélkül, hogy valamelly kiiljelek, vagyis látható sacramentumok’ kapcsai által össze ne köttessenek“ (L. S. August, contra Faust. 1. 29. c. 11.); éhből pedig ismét az következik, hogy a’ szertartások’gyakorlása szükséges. Továbbá ok gyanánt hozhatjuk föl Krisztus urunk’ ,az apostolok’ és a’ liivek’ példáját;igen, ezek azanyaszentegyház kezdetétől fogva a’ mai időkig szertartásokat rendeltek, a’ nyilványos isteni tiszteletre eljártak, sőt papok is mint a' szertartások’ vagyis nyilványos isteni tisztelet’ kiszolgálói mindenkor voltak közöttük: ezt pedig a’ mi elődeink olly nagy gonddal bizonyosan nem teszik, ha csak az iránt teljesen meg nem lettek volna győződve, hogy a’szertartások' gyakorlása a’ keresztény embernek szükséges. Ennyit az első kérdésre nézve. Mi pedig a második, vagyis ezen kérdést illeti ; valljon tartozik e a’ lelkipásztor a’ szertartások vagyis a’ nyilványos isteni tisztelet körül szolgálatot tenni? Ezen kötelességét a’ lelkipásztornak a’ következő okok kétségen kivűl teszik: először valamint egy részről a’ hívek kötelesek az egyházi szertartásokra és nyilványos isteni tiszteletre szorgosan eljárni; úgy más részről a’dolog’ természete kívánja , hogy a’ szertartások-körüli gondoskodásra bizonyos, meghatározott emberek választassanak, kiknek kötelességükké tetessék minden szertartásnak helyes elintézése és vezetése ; a’ történetek ugyanis nyilván azt tanúsítják, hogy az emberek a’ nyilványos isteni tiszteletre nézve legaljasabb dolgokra vetemednek, hacsak tetteikben értelmes, bölcs férfiak ál tál nem kormányoztatnak. Másodszor ha semmi jól rendezett társaság olly tagok nélkül nem sziikölködhetik, kik a’ társaság köz dolgait illően vezessék és kormányozzák: bizonyára a’ Jézus Krisztus által alkotott és rendezett anyaszentegyháznak is szüksége vagyon olly hatóságra, melly annak köz dolgait ’s ezek között a nyilványos isteni tiszteletet igazgassa; a’ mit annál
