Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c
110 tett, hogy a’ mozarab liturgia egész Spanyol-országban megszűnjék, és hogy, mint régente vala, a! római szertartások vetesse ek föl. Ezen és más hasonló törekvések azt eszköz- lék , hogy a’ római liturgia a’ spanyol egyházakban lassanként ismét szokásba jőve; elannyira, hogy a’ mozarab liturgia 1500-dik évben már vége felé járt, és csaknem egészen megszűnt. Ez okra nézve Ximenes, toledoi érsek az ügyet fölfogá, és véghez vivé, hogy az általa épített kápolnában a’ mozarab solosma naponként, mozarab mise pedig csak minden vasárnap; valamint más hat mozarab plébániában meg csak egyház napján tartatnék mozarab szertartással az isteni szolgálat. Ximenes e’példája arra szolgált alkalmat, hogy mások is egy két kápolnában néhanéha mozarab miséket mondatnának L. Institutiones de sacris Christianorum ritibus auctore Ladislao Tompa P. I. a’ 71—106. lapokon. Befejezésül e) megemlítjük az illyr liturgiát, melly- nek szerzői, úgy mondatik, Cyrillus és Methodius valának. Tudniillik Ili. Mihály, constantinopoli császár 863-dik év körül ezen jeles férfiakat a’ keresztény religio’ terjesztése végett Morva-országba kiildé , kik itt ötödfél esztendeig hirdetők az Isten igéjét szláv nyelven. Későbben Cyrillus a' püspöki méltóságot nem fogadván el, egyedül Methodius szenteltetett föl püspöknek; süt érseki hatalom adatott neki. Azonban Methodius nem elégedvén meg egy tartományban hirdetni az evangéliumot, 873-dik év körül átment Pannóniába, és a’ szeremi vidéken kczde prédikálni; s azért általában pannoniai, különösen pedig szeremi püspöknek neveztetett. Ez megtörténvén Methodius véghezvivé, hogy a nép’kívánságára az isteni szolgálat itt is szláv nyelven tartatott L. Antiquitatum et Historiae Sabariensis Libri IX. studio et opera Stephani Schoenvisner. Pestini ,1791. a 228 és k. lapokon. Ebből magyarázhatni azt is, hogy Istria és Dalmatia több helyein mai napig az ünnepélyes mise nem csak latin hanem régi illyr nyelven is tartatik. Ezek után röviden megjegyezzük : miszerint a nyugati egyház-
