Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 3. kötet (Buda, 1842) - 24.200c

ban a fölhozott liturgiákon kívül még mások is divatoznak, mellyek azonban vagy nagyobi) részént a’ római liturgiával megegyeznek, vagy pedig nem olly fontosok, bog»« más tárgyakkal lévén elfoglalva azokra hosszabb idött fordítsunk.

30. §. A’ misének különféle osztályozása.

A’ misét a'latin szertartás szerint négyféleképen, úgymint az ünnepélyre, időre, a’ hívek’ szükségére és a visszaé- 1 ,

esre nezve oszthatni. Az ünnepélyre nézve a misék ünnepélyesek vagy magányosok. Ünnepélyesnek azon mise mondatik, melly énekkel, pompás szertartással és több egyháziak’ szolgálatamellettvégeztetik; másként e’mise a’ nép’ összejötté miatt nyilványosnak is hivatik: sőt az úgy nevezett con- ventualis mise is ide tartozik, melly naponként a’solosmának harmadik órája után a’székes, társosés szerzetes egyházakban némi kitűnő szertartással szokott tartatni. Magányos misének pedig azt nevezzük, melly a’ népnek nagyobb összejötté, ének és más pompa nélkül szolgáltaik. Ezt rendszerint kis vagy olvasott misének híják. Azonban vágynak oil yak , kik azon misét gondolják magányosnak nevezendönek, melly alatt a’ papon kivül senki sem áldozik. Ellenben ollyak is találkoznak , kik egy misét sem akarnak magányosnak nevezni, azt állítván, hogy minden mise nyilványos és közös; mivel a’hívek minden mise alatt lelkiképen áldoznak, ’s mivel minden misét a'törvényesen rendelt pap nyilványosan mond, és pedig nem csak magáért, hanem mindazon hívekért, kik Krisztus’ titkos- értelmű testéhez tartoznak L. Conc. trid. sess. 22. cap. 6. de sacrii, missae.

A'miséket tovább idő-szerintiekre és szenteket illetőkre (de tempore et de sanctis) osztályozhatni. Idő-szerintieknek azokat mondjuk, mellyek az év’ bizonyos részeiben tartatnak, s mellyek által Krisztus urunk’ születése , szenvedése , föltámadása, mennybemenetele , a’ Szent Lélek’ eljötté , ’s hitünk, nek egyéb titkai hozatnak eszünkbe: ezen misék a’ misemondó könyv első részében foglaltatvák. Szenteket illető misék-