Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b

393

lyek között, és hogy annál szigorúbb Ítélettől tarthat az ember, minél nagyobb alkalma vala jót mivelni. Egyébiránt jóllehet semmi hivatal, semmi méltóság a’ lelkipásztortól ollyannak nem tartathatik, hogy miatta magát pásztori kötelességeinek teljesítésében akadályozni hagyhatná: a’ pásztori okosság mindazáltal azt kívánja és parancsolja, hogy a’ lelkipásztor soha meg ne feledkezzék azon fölsőbb helyezettől, mellynek a’ beteg polgártársai között birtokosa vala. így tehát a lelkipásztor minden szavának és tettének szelídnek, és a’ körülmények’ kényes állapotához alkalmazottnak kell lennie. Azon esetre pedig, ha a’ beteg másoknak elöljárója, ’s akármi módon ura lett volna, kérdezhetni tőle: valljon az igazságot, méltányosságot és emberiséget szeme előtt tattá e mindenkor alattvalói iránt? valljon ügyelt e földi és örökké-tartó javukra ? valljon minden időben emlékezék e ezen szavakra: „Urak, a’ mi igaz és illendő, a’ szolgáknak megadjátok, tudván, hogy nektek is uratok vagyon mennyben“ Koloss. 4, 1. Azoktól pedig, kik mások’ hatalma alatt valának, kérdezhetni: valljon illendően tisztelék e elöljáróikat? valljon engedelmeskedé- nek e mindenkor? valljon nem valának e valamelly tárgyra nézve hivtelenek? Ha továbbá a’ beteg atya vagy anya lett volna, azt kérdezheti tőle a’ lelkipásztor: valljon azon tiszteinek, mellyeket a’ keresztény religio' parancsai szerint gyermekeire nézve teljesítenie kellett, eleget tett e ? valljon gyermekeinek jövendő sorsa iránt gondoskodott e ? Különben pedig inthetni a’ beteget, hogy gyermekei jövő állapotát ajánlja a’ mennyei atyának; és hogy vigasztalja magát azzal, miszerint gyermekeit az örökös hazában nem sokára ismét látandja; hogy végre, ha kivált a’ betegnek és a’ hozzá-tartozóknak keseredett állapota a’ dolgot nem akadályozná, üdvös intéseket adjon övéinek, és ájtatos szívvel áldja meg őket. Ellenben a’ beteg fi- vagy leány- gyermeknek, ha a’ körülmények kívánják, vagy legalább megengedik, azokon kívül, miket fölebb a’beteg gyermek-