Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b
394 körüli gondoskodás iránt általában ajánlottunk, a’ következőket mondhatni: hogy elkövetett hibáiért szülőitől alázatosan bocsánatot kérjen, és hogy a’ szülői gondoskodásért szinte, mint a’ vett sokféle jótéteményért illő köszönetét mondjon. Utoljára ha a’ beteg idegen és a’ lelki- pásztor előtt ismeretlen volna: okosan ki kell tudni, micsoda hitben vagyon, és a religio’ dolgában eléggé jártas e ? Ha a' lelkipásztor azt venné észre, hogy a’ beteg a’ szükséges tárgyak’ ismerete nélkül szűkölködik: olly módon, mint az előbbi §’ kezdetén mondottuk, oktatni kell őt. E- gyébiránt nem csak a betegnek lelki szükségeiről kell a’ körülményekhez képest gondoskodni, hanem a’ lakásra, élelemre, ruházatra, orvosokra és a’ rendelt orvosságokra is ki kell, ha a’ szükség úgy kívánná, a’ gondot terjeszteni. Sőt, ha a’ halál’ veszedelme egyre nagyobbodnék, a’ betegnek mind azon körülállásait ki kell tanulni, mellyek- nek tudása a’ végett szükséges, bogy a’ holtak’ könyvének rovatai betöltethessenek, és hogy a’ lelkipásztor azokat, kiket a’ dolog közelebbről illet, annak módja szerint értesíthesse. Elvégre negyedszer a’ beteg’ külső állapotát tekintve, figyelmet érdemel a’ beteg’ vagyona. Ha a’ beteg mindennel gazdagon bővelkednék: föl kell öt szólítani, kérdezze ki lelkiismeretét, hogyan szerezte és használta gazdagságát; ezt tennie kivált a jelen órában szükséges, midőn talán utólszor engedtetik arra alkalom, hogy a’ másoknak okozott kárt annak módja szerint kipótolhassa. Továbbá kérdezhetni a’ betegtől, ha kivált a’ kérdésre valamelly ok alkalmat szolgálna, valljon nem esett e azon bűnökbe, mellyek rendszerint a' vagyonossággal kapcsolvák, illyen p. o. a’ fösvénység, kevélység, bujaság, könnyelműség, pazarlás, Istenről való megfeledkezés, az anyaszeníegyház’ parancsinak megszegése ’s a’ t. Ha a’ beteg egyik vagy másik bűn iránt magát vádolná: a’ körűlállásokhoz illő oktatást és intést kell neki adni. Névszerint leírhatni előtte a’
