Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b
193 a’ megváltás’ titka terjesztessék elő és illően megmagya- ráztassék: ki, miért, hogyan ’s a’ t. váltotta meg az embert? azután minden pont alkalmaztassák a’ hallgatók’ erkölcséhez. Másodszor előszámláltathalnak és annak módja szerint a’ hallgatókhoz alkalmaztathatnak azon erények, mellyeket Krisztus urunk, szenvedése közben, kitiintete; illyenek p. o. az alázatosság, béketürés, ember- sőt ellenségszeretet ; az álhatatosság, Isten’ akaratán megnyugvás ’s a’ t. Harmadszor a’ hallgatók’ oktatása végett fölhozhatni azon emberek’ jó és rósz jellemét, kik a’ szenvedés’történetében előfordulnak; illyen a’ főpapok’ és írástudók’ kevélysége, Judás’ fösvénysége és képmutatása, Pilatus’ igazságtalansága, a’ hamis tanúk’ gonoszsága, Péter’ gyarlósága, a’ zsidók’ kegyetlensége, a’ százados’ tanutétele ’s a’ t. Mi továbbá a’ penitentziáról tartandó beszédeket illeti : ezeket némellyek úgy tekintik, mint szükséges készítést a’ húsvéti gyónásra; ez okra nézve beszélni szoktak a’ penitentzia-tartás’ természetéről, tulajdoniról, szükséges voltáról, akadályairól, segédeiről; a’lelkiismeret’vizsgá- lásáról, megbánásról, gyónásról, erős fogadásról és elégtételről. Azután tekintvén a’ vétkeket: rendszerint a’ hét fő bűnökről, úgymint a’kevélységről, fösvénységről, bujaságról, irigységről, torkosságról, haragról és jóra-való- restségről szoktak értekezni; azonban tarthatni beszédeket az uralkodó vétkekről is. Az erényekre^M'^zve pedig azt mondhatni: miszerint tárgyul szolgálhatnak a’hét fő bűnökkel ellenkező erkölcsi jóságok, úgymint: az.aHrPiíf ^ zatosság, adakozás, tisztaság, szeretet, mértékletesség, béketürés és a’ jóban való buzgóság; vagy a’ hitszónok ön okos belátása szerint is választhat ki bővebben eíi&$£rjéS$- V tendő erényeket. Azt azonban jól meg kell jegyezni szerint nagy hibát követne az el, ki nagyböjtben az utóbb említett tárgyakról tartván beszédet Urunk’ szenvedéséről csak említést sem tenne; mert arról soha sem szabad megfeledkezni , hogy a’ negyven-napi böjt az anyaszentegyház XI. ICÖTET. 13