Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b

187

rendelt épület’, vagy valamelly egyházi személy’, vagy va- lamelly világi ember’, vagy majd egyháziak’ majd világiak’ különös ünnepe vagyon. A’ mi pedig a’ hallgatókra nézve teendő különbséget illeti: jóllehet ezeket tekintve annyiféle beszédeket lehetne különböztetni, a’ hányfélék a’ hallgatók elméjekre, szivükre, akaratukra és azon külső körülményekre nézve, mellyekbe a’gondviselés az embert helyező: mind e’ mellett mi a’ hallgatókat tekintve csak egy két szükségesebb ’s nehezebb neméről szólandunk az egyházi beszédeknek. Tudniillik az egyházi beszedekre nézve különös figyelmet érdemel a’ köznép, azután a’ foglyok, továbbá a’ katonaság, végre a’ tanuló ifjúság. így tehát miis csak ezen négy rendét a’ hallgatóknak tartanújuk szem előtt, midőn az egyházi beszédek’ különös szabályait a’ hallgatókra nézve fejtegetendjiik. És ime itt azon rend, mellyet a’jelen szakaszban követünk: tudniillik először a’ rendszerinti, másodszor a’ rendkívüli, harmadszor a’ hallgatókra nézve különböztetett beszédekről fogunk értekezni.

55. §. A’ rend szerinti beszédek.

Ezen beszédek között első helyet foglalnak a’ vasárnapi beszédek. Ezekről azt érdemes megjegyezni: miszerint anyaguk majd hitágazati, majd erkölcsi, majd törvény- tani, majd történeti. így tehát annak, ki vasárnapi beszédet akar készíteni, azon szabályokhoz kell magát tartania, mellyeket a’ jelen K. 50-dik §-ban az anyagra nézve különböztetett beszédek iránt hozánk föl. Egyébiránt pedig e’ helyen még különösen megjegyzendőnek ítéljük: miképen a’ lelkipásztornak arra nagy gondot kell fordítania, hogy az egész Keresztény tanitmányt, vagy legalább ennek azon pontjait, mellyek az üdvösség’ elnyerésére szükségesebbek vagy hathatósbak, néhány esztendő alatt beszédeiben kifejthesse. Azt azonban a’ jelen K. 31-dik §. szerint itt is Blattomban értjük, hogy azon hitágazatokat és er-