Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b

187 rendelt épület’, vagy valamelly egyházi személy’, vagy va- lamelly világi ember’, vagy majd egyháziak’ majd világiak’ különös ünnepe vagyon. A’ mi pedig a’ hallgatókra nézve teendő különbséget illeti: jóllehet ezeket tekintve annyi­féle beszédeket lehetne különböztetni, a’ hányfélék a’ hall­gatók elméjekre, szivükre, akaratukra és azon külső kö­rülményekre nézve, mellyekbe a’gondviselés az embert he­lyező: mind e’ mellett mi a’ hallgatókat tekintve csak egy két szükségesebb ’s nehezebb neméről szólandunk az egy­házi beszédeknek. Tudniillik az egyházi beszedekre nézve különös figyelmet érdemel a’ köznép, azután a’ foglyok, továbbá a’ katonaság, végre a’ tanuló ifjúság. így tehát miis csak ezen négy rendét a’ hallgatóknak tartanújuk szem előtt, midőn az egyházi beszédek’ különös szabályait a’ hallgatókra nézve fejtegetendjiik. És ime itt azon rend, mellyet a’jelen szakaszban követünk: tudniillik először a’ rendszerinti, másodszor a’ rendkívüli, harmadszor a’ hall­gatókra nézve különböztetett beszédekről fogunk értekezni. 55. §. A’ rend szerinti beszédek. Ezen beszédek között első helyet foglalnak a’ vasár­napi beszédek. Ezekről azt érdemes megjegyezni: misze­rint anyaguk majd hitágazati, majd erkölcsi, majd törvény- tani, majd történeti. így tehát annak, ki vasárnapi beszé­det akar készíteni, azon szabályokhoz kell magát tartania, mellyeket a’ jelen K. 50-dik §-ban az anyagra nézve kü­lönböztetett beszédek iránt hozánk föl. Egyébiránt pedig e’ helyen még különösen megjegyzendőnek ítéljük: miké­pen a’ lelkipásztornak arra nagy gondot kell fordítania, hogy az egész Keresztény tanitmányt, vagy legalább ennek azon pontjait, mellyek az üdvösség’ elnyerésére szüksége­sebbek vagy hathatósbak, néhány esztendő alatt beszédei­ben kifejthesse. Azt azonban a’ jelen K. 31-dik §. szerint itt is Blattomban értjük, hogy azon hitágazatokat és er-

Next

/
Oldalképek
Tartalom