Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 2. kötet (Buda, 1842) - 24.200b
188 kölcsi parancsokat, mellyeknek gyakrabb fölhozását és kifejtését a’ körülállások kívánják, némi változtatásokkal s különféle alakban többször kell előterjeszteni. Hogy továbbá a’ hitszónok azon esetre, ha talán több esztendeig kellene ugyanazon egy helyen az Isten’ igéjét hirdetnie, az előadandó tárgyakból ki ne fogyjon; vagy hogy ugyanazon tárgyat a’ hallgatók’ unalmára és talán még botránkozására is többször ismételnie ne kelljen: hasznos leszen a’ szentirás' fölveendő szakaszát kétszer, háromszor elolvasni, azután az olvasottak fölött elmélkedni, minden verset és az egész szöveget megfontolni, a’ történet’ alkalmát, czélját és következményét áttekinteni, egy szóval mindazon forrásokon, mellyekböl a’ jelen K. 29-dik §. szerint az egyházi beszédek’ anyaga meríthető, keresztül menni, és így az előadásra valamelly alkalmas tárgyat fölkeresni. Nagy haszonnal jár az is, ha akkor, midőn a’ napi evangélium' olvasása után több hasznos tárgy jő a’ szónok’ eszébe , egyet a’ jelen körülállásokhoz képest kiválaszt, a’ többit pedig följeleli; ez nagy haszonnal jár, minthogy más alkalommal, mikor az ész különféle okok miatt mintegy terméketlenebb, vagy mikor a’ szónoknak nincs elég ideje az előkerülő evangélium fölött hosszabban gondolkodni, a’ följegyzett tárgyakat elövelieti, és a' körülállásokhoz képest helyesen használhatja. Második helyre (ehetjük az ünnepi beszédeket. Minthogy pedig kétrendbeli ünnepet különböztethetünk, vagyon tudniillik először olly ünnep, melly valami üdvös történetet hoz eszünkbe, másodszor meg ollyan, melly valamely- lyik szent’ tiszteletére tartatik: erre nézve az ünnepi beszédeket is két részre osztályozhatjuk, ollyanokra, mely- lyek valami üdvös történetet fejtenek ki, és ollyakra, mellyekben valamellyik szent’ kitűnő érdeme s jámbor élete magasztaltatik. Tekintvén azon beszédeket, mely- lyek valami üdvös történetet adnak elő, illyenek p. o. a’karácsom, újévi, vízkereszti, húsvéti, pünkösti ’s a’t.
