Szilasy János: A lelkipásztorság tudománya 1. kötet (Buda, 1842) - 24.200a
22 L. Voyage du Jeune Anacliarsls eil Gréce. Au\ Deux- Ponts, 1791. T. 3. a’ 21 és k. ]. A’ rómaiaknak szinte nagyszámú papjaik valának, elannyira hogy bizonyos társulatokat (collegia) képeznének. Mindezek azonban két részre osztathatnak, az első osztályhoz azok tartozván, kik minden vagy legalább több istennek szolgáltak, a’ másodikhoz pedig azokat számítván, kik egy bizonyos isten’ tisztelétére rendeltettek. Első-rendbeliek valának p. o. a’madár- és béljóslók (augures et aruspices); a’má- sodik-rendűekhez pedig p. o. a’ Mars’és Pan’papjai (salii et luperci) tartoztak. Ezek a’ babonás vallás’ régi szokásait nem csak megtartották, hanem még nevelték is, úgy hogy a’ népvallás még a’ császárok’ időszakában is a’ régi alapokon épülne, és némelly császárok’ istenítése (apotheosis) által az istenek’ száma szinte mint a’ babona sokasodnék L. Voyage de Polycléte, ou Lettres romai- nes par le baron Alexandre de Theis. A Paris, 1822. T. I. a’159—192. 1. Általában a’ görögök’ és rómaiak’ papjairól igazság-sértés nélkül elmondhatni, hogy ők nem annyira az emberek’ kimivelését és boldogítását tárták szemök előtt, mint inkább a’ bálványoknak áldozva, jövendölve, a’ csillagokból jósolva, az orvosi tudományokat és a’ természet’ egyéb titkait használva arra törekedének, hogy a’nép a’ régi tudatlanságban és a’megrögzött babonában megtartatván, önmagok gazdagodjanak és ha nem a nemzet előtt legalább a’ köznép között magoknak minél nagyobb tekintetet szerezzenek. A’ vallás’ elméleti ’s gyakorlati igazságira nézve az ó kor’ papjainál, ha még a’ görög és római papokat ide számítjuk is, többet tettek a’ bölcselkedők (philosophi), kivált kiket a’ görögök és rómaiak e’ névvel tiszteiének. Tagadhatatlan mindazáltal, hogy ők is a’ helyes tanít- mány közé sok hibás állítást vegyítének; és így az isteni kinyilatkoztatás nélkül szűkölködvén, nálok is vak vezeté a’ világtalant. Először is a’ görög bölcsek kezdették a’ természeti tünemények’ okait, az ész’ törvényeit és az erkölcsi parancsokat rendbe szedni, ’s ez által (igyekeztek honfiaik’ gondolkozás- és cselekvésmódjára nagyobb erővel hatni. Elhallgatván a’ költőket, a’ társaságok’ alkotóit és a’ népek’ törvényszerzőit egyedül a’ görög hol-
