Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

28 megcsonkittattak, vagy megrontattak, miilyen az, mellyet Vir- gilius Pápa braccariai Profuturhoz, s nagy Gergely Secundinhez Írtak. Azonban Ál — Iszidortól nem csak az érintett pápai vég­zés levelek, hanem másféle azonkori emlékek is költötteknek mondatnak, illyenek: nagy Konstantin adomány levele ; Silve­ster Pápa alatt tartatott római zsinat végzései; az egyiptomiak Márkhoz irt levele, a keletieké Julius pápához, Athanazé Tiberi- ushoz; Jeromosé Bódoghoz ; az afrikaiaké Damasz Pápához sat. „Lásd Petrus de Marca lib. I. Cap. IX.. §. 4. Van Espen dissert, de collect. Isidori mercatoris §. IV. et Natalis Alexandr. Secui. IV. Hist. Eccles. diss. XXIV. 29. §. A németek s francziáktól felvétetett. A tudós világ többnyire azt tartván , hogy kérdéses gyűj­temény Iszidor azon kornak leghíresebb Szevillai Püspökétől származott légyen, «) azt könnyen elfogadta annál inkább, hogy a kornak tudatlansága s körülményei elfogadásának is kedvezének. A németek elsők valának, kik ha nem már Ri- culf maynczi érsek által bizonyqsan Rhaban szerecsen annak utódja által arra vitettek, hogy a mondott szerencsétlen mun­kát elfogadandók valának. Miafranczia ország püspökeit ille­ti; ámbár, azok Hinkmar Rheimszl Püspöknek példáját kö­vetvén a gyűjtemény elfogadása ellen magokat erősen szege­zek, többször állítván, hogy az a régiebb gyűjteményei közt nem találtatván, tőlök el nem fogadtathatnék, még is I. Mik­lós Pápa közbenjárása által szándékokat megváltoztatták. A Pápa tudni illik 865ik évben azokhoz szigorú levelet Írván a gyűjteményt annyi okoknál fogva elfogadandónak mutogatta *), hogy franczia országnak püspökei a további küszködést restelve a Pápának kivánatához magokat alkalmaztatván Ál— Iszidor gyűjteményeit elfogadák. Mi annál könnyebben bétel- jesíthetendő vala, minthogy a nélkül is némelly püspökök nz 6) Yid. Hincmar- Rhemens. Kpisf. 7. Cap. 12. 7) Yid. Can. I. dist. 19. apus Gratian.

Next

/
Oldalképek
Tartalom