Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

395

magokat oily annyira katolikusoknak tartják, hogy minket eretnekek nevével becstelenítenek. Tehát minek mi őket tartjuk, ugyan annak minket ők tartanak. Az igazság mi részünkön van, de ők azt a magok részükön lenni vélik. Hi_ háznak tehát, hanem jó öntudattal hibáznak, az Isten iránt nem gyűlölettel, hanem jó szívvel viseltetve, azt vélvén^ hogy az urat tisztelik, s szeretik; tehát inkább sajnálhatni őket mint üldözhetni, könyöriiletességre inkább mint gyű" jöletre méltókat. Ha az Isten tűri őket, kik az igazságtól távol vannak , ha jótételeket reájok halmoz, rosszul cseleke- dőnek tartandó az, ki az ártatlanul tévedőket üldöztetni ki- vánná, azért hogy vele egyet nem értenek.“ Elvégre azon keresztény szeretet tulajdonsága, mellynél fogva felebará. tunkat megítélni akarva , kétes esetben mindig azt követni kötelesek vagyunk, mi szelídebb, mitőliink azt követeli, hogy az akatholikusok tévedéséről, vagy erkölcsiségéről ítéletet hozni akarván, ne vakmerőén Ítéljünk , hanem annak, ki az emberek veséit s szívét ismeri, minden ítéletünket átengedjük.

30*. §.

A polgári türelem törvényeit bételjesíteni köteles.

Az Egyház Krisztusnak mint szerzője , s törvényhozójának parancsainál fogva a világi fejedelemnek minden ren" delkezéseit , mellyek a vallás lényegével nem ellenkeznek, elfogadni, s megtartani köteles. Már pedig a világi fejedelemnek joga vagyon az idegen felekezeteknek szabad vallási gyakorlatot, mit polgári türelemnek mondunk (291. §.) engedni, s ennél fogva törvényeket szabni, mellyeketaz Egyház idegen felekezetek iránt bételjesíteni tartozik. Azon e- setre tehát, ha valamelly idegen felekezet az állodalomban szabad vallási gyakorlattal megajándékoztatnék, az Egyháznak az iránt szinteugy viseltetnie kell, mint az országlat