Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

396

rendelkezések, s törvények kívánják; következőleg az Egyház iilyes felekezeteket a nyilvános törvény szabta jogainak gyakorlatában semmi esetben nem akadályoztathatja, [sem pedig megtérítésökre, vagy vissza vezetésökre olly eszközöket nem használhat, mellyek a polgári törvényekbe ütköznének. Azonban ha az Egyház alaposan attól tarthatna, hogy az idegen felekezetek tanítása katholikus hívei közt hibás elveket alapíthatna , azaz ha a katholika Egyház hitétöli elszakadás veszélyét valamelly tartományban félhetné, akkor katholikus híveiket megesketheti a fölött, hogy a katholika vallás hitében s gyakorlatában állandók maradandanak. Mert minden tudósok állítása szerint az eskünél czélszerűbb eszköz nem lévén arra hogy valaki állandóan, s erősen hitéhez ragaszkodjék, az Egyház a vallás fentartására, s egysége őr- zéséro szinte azt használhatja. Tudni illik valamint a fejedelem megkövetelt eskünél fogva alattvalóit hűségben, úgy az Egyház esküvel híveit igaz vallásuk hitében, § gyakorlatában megtarthatja. „Lásd And. Frey. Kritisch. Koment I* Th. §. 93. und f. Joan. Barthollotti Exercitatio polit. Theol. Vindob. 1782. Hassecamp annal. Theol. Georg Frank de tolerantia civil. Posonii 1787. Jakob. Frint. Handbuch der Re- lig. §. 117.

305. §.

A zsidók iránti türelem honunkban, s (Isztriában.

A zsidók mind honunkban , mind Osztriában vallásukat, s gyülekezeteiket szabadon tarthatják azon feltétel mellett, hogy e jogukban őket kisem akadályozhassa. Azért honunkban divatozó legfőbb rendelkezések mind világi, mind egyházi fenyítékek alatt tiltják , hogy kisem a keresztények közül valamelly zsidó , vagy más hitetlenek gyermekeit szülőik engedelme nélkül keresztelni, annál kevésbé pedig a-