Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
394 tanítását alapos védvekkel, s a körülményekhez illő világos előadással támogatni. 303. §. Az idegen felekezetek iránt keresztény türelemmel tartozik. Midőn az Egyház hitét s vallását terjeszteni törekszik az idegen felekezetek iránti keresztény türelemről mindig megemlékezni tartozik. A keresztény türelem pedig abban áll, hogy nem csak azon keresztény felekezetek íiránt, mel- lyeket az igaz hit, és vallás őstanaitól eltévedteknek mondunk, hanem azok iránt is, kik Krisztus urunkat Istenflá- nak el nem ismerik, mint a zsidók, pogányok , Muhamed követői, és a többi hitetlenek, minden szeretet, és tisztelet kötelességeit vallás különbsége nélkül teljesítsük, mindnyájoknak bővebb isteni tárgyak isinéretét óhajtva. Üdvözítőnk maga a természeti jogbul folyó tisztre mindenkit lekötelezve mondván . „A mit akartok hogy cselekedjenek veletek az emberek, azt cselekedjélek ti is azokkal *), és szinte azt a Judaeában utazó szamaritán példájával ismételte mondván : „Eregy el, s te is hasonlóképen cselekedjél *). Ugyan azt az apostolok is tanították mindenkinek szeretetet, szelídséget, türelmet, s mindenkiveli békét e szavakkal ajánlva: „Ha lehetséges a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességben éljetek“ «). Annál inkább tartozunk avval, minthogy az idegen felekezetüek többnyire ártatlanul nem ösmé- rik hitünk őstanit, előítéleteik által, mellyek közül igpn nehéz kivergődni , tévedésükben megtartóztatva, készek lévén Viibájoktúl megszabadulni, ha annak valóságáról meggyőzet- tetnének. Szalvián masziliai pap ugyan azokrul így szóla: „Mi előttünk eretnekek, maguknál nem azok , minthogy öu4) Máté VII. 12. 5) Luk. X. 37. 6) Rom. XII. 18. XIV. 4. XV. 7. Hehr. XII. 14. Gal. VI. 2. Ephes. IV. 2. Philipp. III. 1 1.
