Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

foglalva azonban azaz tetlegKrisztus s az Egyház szelleme szerint a szentségtől a szerződést elvonni soha sem szabad. Mert a házasság a természet szerzőjétől magától az Istentől rendeltetvén isteneredetii '?), s Krisztus urunktól nem csak meg- ujittatott, hanem szentség méltóságára is felemeltetett'*). Ennél fogva a házasságnak minden Krisztus követőjének olly szentnek kell lennie , hogy minden egyen , ki n házasságra lép, a szentséget is felvenni tartozik, máskép üdvözítőnk azt elegendő ok nélkiil szentség méltóságára emelte volna. Ennél fogva, ámbár a házasság polgári következéseiről,miilyenek az örökség vagy hivatalrai léptetés joga, s efelékről rendelkezni a fejedelemhez tartoznék, mind azáltal e házasság szerződéséről mint szentség anyagáról rendelkezni az Egyházat illeti. Mert a polgári szerződés a szentség anyaga lévén annak lényeges részét képezi; a szentséget tehát mint egészet tekinh e törvényesen ezt következtetjük : kinek joga vagyon az egészről rendelkezni, az ugyanazon egésznek részeiről is jogilag rendelkezhetik. Minthogy tehát a szentségről rendelkezni az Egyházat érdekli , annak szinte azon jogot a szerződés fölött is tulajdonítani tartozunk. Ezen tárgy a külön tárgyhoz tartozván arról a maga helyén többet szólandunk. ,.Lásd Andr. Frey Kritischer Kommentár über Kircheur. III. Th. §. 175. u. f. Maur Schenkl §. 677. tom. II. edit 10. Kelemen Instit. Jur. Hung. priv. tóm. 2. §. 275. p. 365.

293. §.

A hittudományi tárgyakról támadt vitákat el- tilthatja.

Hittudományi tárgyakról, vagy maga a hitről támadt viták olly természetűek, hogy a hívek belsejét zavarba hoz17) Genes. I. 28. et seq. II. 24. Dobmayer Systema Theol.

eath^ tom. YII. §. 342. pag. 409. 18) Math. XIX. 6. Joan. II. 2.