Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

362

lásd Part. I. tit. 13. tit. 84. $. 1. Part. IL tit. 1. S, Ladisl. decret. lib. 1. Cap. 23. ás másutt, E tárgyról átalában lásd Hehler diss. de causis saecularisat lllegit. et légit. §. 50. et «eq. in Thesaur. T. E. tom. VI. pag. 122. et seq. Gufl riiv* dic. jur. Stat. Eccl. P. 1. sect. 4. ct P. II. 1. et 2.“

*) E tárgyról valaki a heves megyei rendek körül 1842. e'vben így nyilatkozott közgyűlés alkalmával: a papi javak elkobzása som alkotmányszerű, de még igazságos sem; pedig e két alapeszme nélkül hiába alkotunk törvényt, mert azt a késő maradék átka megfogja semmíteni. Hogy alkot- mányszerű nem lehet e törvényjavaslat könnyű megmutatni. Mert ha a papirend Sz. István 1. k. 2. 3. fej. 1608. 1. és a többi czikkek szerint hazánkban egv statust, pedig a legfőbb statust képezi, és I. Rész. 2. II. R. 11. s 1723. 69. czikk szerint a valóságos nemesi lovagrend sorában áll, végre pedig 1791. észt. 23. czikk szerint valamint a protestánsoknak, vagy a statusnak javait is ő felsége mint „Ecclesiarum et jur hun Ecclesiae patronus“ hite szerint védni köteles, akkor ez nldalrul szólni el g annyit, hogy alkotmányunk lerombolása nélkül e statust nem támadhatjuk meg. Mindezekhez azonban megemlíteni bátor vagyok a törvény értelmében annyit „hogy regnicolae privilegiis gubernantur.“ De valljon mikép kormányozhat bennünket a törvényes fejedelem privilégium mellett, ha azt egy legnemesb statusba megöltük — megöltük pedig lígy, hogy nem sokára a másik status jogainak megyilkolására is kerüljön a sor. Mert ha kiforgatjuk a törvényt sarkábul, melly az alkotmány ellen szóló tanácskozásokat az ország gyűlésből kizárja, úgy ne vegyük rósz néven a kormánynak is, ha egy országgyűlésen ő is adand prospositiot, melly szerint alkotmányunknak más részét kívánja megsemmisíteni , és csak olly joggal mint mi indítványoz nlkotmányt rendítő törvény javaslatokat. Senki sem tagadja, hogy papjaink csak olly alkotmányos joggal birják jószágaikat mint a világi egyes hazafiak. De ki meri állítani, hogy a világi nemes rend javait a törvényben foglalt eseteken kívül alkotandó törvénnyel elkobozni lehet. Hanem úgy epen e jognál fogva tagadom, hogy a papok jószágait status javak czímére csigázhatni; mert 1) e szabad honnak elfoglalásától fogva jelen napig status javakat nem ismerek. 2^ a papi javak feleslegét ki nem mutathatjuk, mert e hazába lepett atyáink elszánt kiindulása előtt esküréssel ala-