Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

12

mind a rómaiak polgári törvényét, mind magyar honunkét a a jogtörvények történetével megelőzve szemleljük: „Lásd Kei lemen Emer. Histar. Juris. Hung, privat.“

15. §.

Annak segélyei.

A* egyházi jogtörvények története ugyan azon segélyekkel halad, mellyekkel magát a jogtant is előmozdítani más helyett látandjuk. Azonban itt azt is említeni érdekesnek tartjuk, hogy az egyházi jogtörvények történetében senki haladást nem tehet, ha nem jártas l)a birálattanban (Critica) melly- nek használatával mind az Írók hitelességét s tudományát, mind az emlékek őszinteségét s érdekét megítélhesse. 2) az idővetésben (Chronologia), mellyel az időt számíthassa s a törvényeket vagy régiebbek, vagy későbbieknek állíthassa. 3) a földirásban s pedig mind a régiben, mind az üjban, meily- nek ismeretével nem csak a közönséges vagy az egész eg>- házban uralkodó, hanem a részles v.igy némelly körökben létező törvényeket is meghatározhassa.

16. §.

Annak felvett elosztása.

A jogtörvények történetének különféle osztásaiból azt választjuk, melly három időszakot követ, s azt is olly alakban: hogy az I. a régi a II. a közép, a III. az új jogtörvények történetét foglalja magában. Az első a keresztény hit eredetétől a kilenczedik századig tartó törvények történetét adja. A második azt a kilenczedik századtól vagy is az ál — Iszidor áruitól a zárt egyházi törvényig, az az 11. századig tanitj;1. A harmadik ugyan azt a 14. századtól mi időnkig előadja. Az első időszakban egyszerű s üdvös szabályok szigorúságát olvassuk. A másodikban némelly az egyházi kormány (hierarchia) külső rendét illető változás történt vala, ollyant tudni