Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
237 lyi helytartó tanácsnál létező egyházi biztosság elnöke, kettős pecsét őrjc, Keresztény August szásziherczeg s Magyar ország Priinása idejétől fogva herczegi czimzettel bir, a királyi helytartótanács jelesb tanácsnokai közé tartozik , a hétszemélyes táblának első egyházi birája, nemes esztergom vármegye örökös főispánya, pizetarius *), a királyt ő koro-» názza, annak udvari lelkésze, midőn az országban mulat, a királyi táblánál két ülnököt nevez, kik a többiekkel hasonló szavazattal birván, a királyi kincstárból fizettetnek, ezeken kül még több nemes Szék s Curia védnöke. A többi jogok in spécim. Hierar. Hung. Georg. Pray. p. 142. P. Kelemen Institut. Iur. p. tom. II. p. 229. olvastatnak. *) A szó Pisetum ez olasz szavakból peso vagy pesetto sulyocska , vagy pedig e magyar szóbul fizető szártnozik, minthogy a királyi kincstár elnöke (Comes Camerarum) az esztergomi Érsek tisztviselőjének minden girától (marca) melly minden vármegyében a királyi kincstár részére szedegetett, egy garas értekét vagy sulyocskáját fizetni tartozott • a). A Pisetarius tisztét az 1557. évi 15-ik czikkeyléből értjük, hol parancsollatik, hogy az esztergomi Érsek tisztviselője által (per Pisetarium) mind a körmöczi mind más kamarákba mindig jelen legyen, midőn arany s ezüst a királyi kamara részére átadatik, hogy ellenőr gyanánt (Contrascriba) tudhassa , mennyi arany s ezüst hetenkint a királyi kamarába küldetik, s mennyi átalában szereztetik ? egyszersmind őrködjék, ne a tallérok s tízesek bányolásában valamelly csalárdság becsúsz- hassék. 1553. 15. 1521. 19. s 1563. 73. czikk, sat. 200. §. Metropoliták s azok jogai. Metropolitáknak eredetökre nézve azon püspökök mondatának, kik a tartományok jelesebb városaiban lakának. E polgári tekintetből, azaz mivel némelly püspök egy vagy másik tartomány fővárosában lakott vala, következett, hogy ugyan azon püspök a többieknél nagyobbnak tartatnék s mint azok 12 12) Carol. 1. Decret. 1342. §. 59. et 1553. art. 23. sub. D.
