Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
238 elöljárójának tekintetvén, s azokon törvényhatóságot gyakorolván, Metropolitának neveztetnék. E szokás később törvényé vált, minthogy már az antiochiai zsinat mondá: „hogy a főváros püspöke az egész tartomány gondját viseli, mivel a fővárosban mindnyájan össze gyűlnének, dolgaikat ottan elvégzendők“ h), melly méltóság későbben a nicaeai zsinatban megerősíttetetf. Jelen korban a Metropoliták érsekeknek is neveztetnek, melly czimzet régenten egyedül a Pápák s Pátriárkák tulajdona vala. A Metropoliták jogai régenten tágosak s jelesek valának , s többnyire következők: 1) a tartományi püspököket megerősíték s felszentelék (165. §.) 2) tartományi zsinatokat tártának, mellyekben nagyobb érdekű tárgyokat végzének, s elnökölének. 3) Az egész tartomány főfelügyelői valának, s azért a püspököktől a nagyobb érdekű dolgok fölött tudósításokat követeiének, az egész tartományt megvizsgálván , a hanyag püspököket felserkenték, a püspökök hatóságától hozzájok főlebbvitt pereket elfogadván, azokat tartományi zsinatokban felvevők s elvégzek. 4) A húsvéti ünnep üdéjét kiszámiták s azt a többi püspököknek jelenték. 5) Az elutazandó püspökök s papoknak utazó leveleket s szabadságot adának. E jogok hatodik, hetedik, s nyolczadik században nemcsak nem kisebbedtek, hanem inkább növekedtek, azonban Al-Iszidor árui divatba jővén, miután a tartományi zsinatok ritkábbak lenni kezdenek, a püspökök hatalma pedig napról napra növekednék, magok a püspökök is inkább a Pápához mint Metropolitájokhoz folyamodának, sőt magok a Metropoliták tulajdon jogai fentartásáról keveset gondolnának nagyon megkisbedtek, (143. §.) úgy hogy minden nagyobb ügy mellyhez a püspökök megerősittetése (165. §.)átvitetése(166. §.) azok megiteltetése, s letétetése (167. §.) tartozik;, a római szent Széknek fentartatott. Minthogy pedig minden régi jog változtatása szigorúan értelmezendő lenne, magától követke- 13 13) Concil. antioch. 6. can. 9.
