Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

231

is változtatták. Mindazáltal az antiochiai katholicus patriar- kaságot ámbár most is a törökök hatalma alatt vagyon, vissza állíttatottnak , s a hitíagadók kezeiből valamikép meginen- tettnek állíthatjuk, minthogy a katholikus Nestorianusok pátriárkája ma Antiochiában lakik. Stein Handbuch der Georg und Statist. III. Th. S. 231. v. Aufl. 1825. Leip» zig. Ghronolog. Reihenf. der Päpste, s. 755. Würzburg 1831.

IV. Aufl. Fréy kritisch. Komennt. über K. Recht. II. Th. 167. §.

195. §.

Másod rangú Pátriárkák s jogai.

A keleti latin vagy is másod rangú pátriárkák eredete következő: Miután a latinok XI. század vége felé diadal fegyvereivel keletbe rohanva a szent földet elfoglalták volna, a görög püspökök pedig a latinok kormányát hol azért, hogy a nyelvet nem tudnák , hol azért hogy azok hitétől elszakadtak, nem viselhetnék, mind Jeruzsálemben mind Antiochia» ban, a görög pátriárkákon kül latinok is rendeltettek; mi későbben Konstantinápolyban is eszközöltetett, miután ezt keresztes vitézek szinte elfoglalták volna, sőt nem csak a pátriárkái hanem érseki spüspöki egyházokban ugyanaz rendeltetek. Miután pedig a latinok a keleti tartományokat elvesztenék , az onnét kizárt püspökök czimzeteit tovább is megtarták» kiknek holta után a római Pápák, reményben élve, hogy e népek valaha megtérendenek, ugyanazon püspökségek czim- zetére püspököket nevezének, s máig neveznek. Jogai ezeknek kevesbek lévén, mind az első ranguaknak ebben állnak: 1) őket a papság s a nép választá, s a római Pápa megerősí- té. .2) az apostoli Széknek eskett hűséget s engedelmet fogadván attói érseki palástot kerenek. 3) érseki palástot ők is osztogatának , hűség s engedelem esküvét követelek, de nem tulajdon, hanema Pápa nevében. 4) az érseki tör-