Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
/ • vényszéktöli fölebbviteleket! elfogadók ugyan, de a magokétól is fölebbviteleket a Papáéhoz engedőnek., 196. §. Harmad rangú Pátriárkák. Harmad rangú pátriárkáknak azok mondatának, kiknek sokkal kevesebb jogai valának , mint az első s másod rangu- aknak. Azok közül első s legrégiebb vala az aquileai, melly a II. konstantinápolyi közönséges zsinatban történt három ka- pitulumok elitéltetéséből keletkezett ♦ ). Mert a velenczei s istriai püspökök vélve, hogy a római Pápák a három kapi- tulumok elítéltetését helybehagyván igaz vallástól elszakadtak vala, a római s többi evvel közlekedő egyházaktól elálva az aquileai püspököt fejőknek választók, ki azután pátriárkái ezimezetet felt álalván aquileai patriarkaság eredetét adta. Miután a longobardok Aquileát elfoglalnák, annak pátriárkája Paulin összeszedvén egyháza kincseit azokkal Grado szigetébe mene; Paulin harmadik utódján patriarkaságban népe egy részével az igaz Egyházba megtérvén, Gradóban vévé laka' sát, a többiek pedig, kik az igaz hittől elszakadtan maradónak, Aquileába visszatérvén, s a longobardoktul szabadságot nyervén, szakadár pátriárkát választónak. Miután pedig ezek is az igaz hitre visszatérnének, mind a gradói mind az a- quileai püspöknek pátriárkái czimzet meghagyatott, ámbár sem egyik sem a másiknak alattvalói Érsekek nem valának. Azonban az aquileai patriarkaság később Forojulia , ezután E dinába átvitetvén , s eg) szerű püspökségre változtatván egészen megszűnt. A gradoit pedig V. Miklós Pápa Ye- Jenczébe átvitetvén ottan ináig létezik. Második a lisaboni pátriárka, kit XI. Kelemen Pápa XVIIE században V János portugalliai király kérelmére patriarkaságra emelé *). Har232 4) Egyházi történeteink II. köt. 24. §. 67. lap. 83. §. 120. §. 5) Egyházi történet. IV. kőt. 50. §. 130. lap.
