Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
4 a közjoggal ellenkezzek, vagy pedig ez országi alkotmány kárára váljék. Melly kormányi megerősítés titán a tár as jog polgári jog osztályára emeltetik, s azt ngynn azon kormány már most erőszakos fegyelemmel is gyámolni s ved- ni tartozik. 4. §. A társas jogból keletkező egyházi jogok. Minthogy az Egyház is olly társaság, mellynek minden tagjai ugyan annak közönséges czélját a hit, erény, ajtatos- ság és szertartásoknak meg felelő cselekedetek által előmozdítani tartoznak, az Egyház pedig jogaiban minden tagját érdeme szerint részesíteni óhajtja, legkevesebb kétséget sóm szenved, hogy társas jog az egyházban is létezik. A szabályok, mellyeken ezen társaság alapul, egyházi törvényeknek neveztetnek, s mindén egyházi tagoknak egymáshoz ríj korlátokat szabnak. Minden, mit ezen korlátok’ körében cselekedni, mit minden tagtól, vagy magától az Egyháztól követelni szabad egyházi jognak áíalában neveztetik. Valamint maga tehát az egyház nem csak Önnön tógáitól, de azoktól is’ kik hatóságához nem tartoznak, mint társaság, némelly jogokat követelhet, úgy szinte a tagok is nem [csak egymástól, de magától az Egyháztól is némelly jogokat követelhetnek: ezek a társas jogból keletkezvén különössen egyházi jogoknak, neveztetnek. Ha a világi kormány vaíamelly egyházat helyeselt,vagy türettnek hirdet, akkor ezen Egyháznak jogai polgárilag érdekesek lévén, az az Egyház védelmökre a külső erőt is, mennyiben külső tettekre terjed, használhatja, mert ámbár az Egyház egyedül erényt tárgyaló társaság, az erény pedig szivi, minden külső erőszaktól mént érzelmekben alapszik ; még is bizonyos, hogy az Egyházat mint külső egyesületét olly külső szerek is illetik, mellyek közvetlenül, a társaságnak egyeségét és külső rendét eszközük, fentartják, de még az erényt is közvetőleg fölsegitik. Illyenek azon szabályok, mellyek az Egyháznak külső rendét s taníttatását érdeklik^ a Püspökök s híveik közt létező jogait, s viszonyos tisz-
