Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a

0

leit illetik, a/, egyházi hatóság korlátáit, hivatalok elosztását, s több efelét tárgyalják. Az ezekből kelekező jogokat tehát külső erővel is kereshetni. Azonban az Egyház ezen külső erőn túl saját lelki hatalommal is bir, inellynél fogva engedetlen híveit vagy minden, vagy pedig részleges jogaitól megfosztja, arra ügyelvén, hogy a bűnöst {rosszasága megváltására, s bánatára indíthassa, vagy pedig, ha jobbulást nem remélhet, mint nem jobbítható tagot egész közlekedéséből kizárhassa.

5. §.

Az egyházi jogtan leírása.

Azon tudomány, melly nem csak az Egyház jogait, hanem a törvényeket is, mellyekből amazok erednek, magyarázza , egyházi vagy szent jognak: némellyektől egyházi törvénynek , vagy egyházi jogtannak] neveztetik. Ezen tudomány tehát tárgyilag ollyan törvények foglalata , mellyekből ii ind az Egyháznak, mind pedig tagjainak jogai s tisztei külső Ítéletre s tekintetre nézve származnak; alanyilag pedig tudományi ismerete ugyan azon törvényeknek. Mivel pedig azon egyházi törvények ismérete csak akkor gyümölcsözhet reánk nézve, ha ugyan azon törvények értelmét felfogjuk, s azoknak a leendő esetekre alkalmaztatását eszközölni tudjuk, az egyházi jogtant szorossabban olíy tudománynak nevezzük , „melly az egyházi törv ényeket tulajdon elveibül kikutatni, ismertetni, s az Egyháznak azokból folyó jogait s tiszteit rendszeresen előadni tanítja. Következőleg az egyházi jogtan kettős úgymint elméleti (theoretica) s gyakorlati (practica) ügyességben áll. Azt jog elmelotenek (theoria) vi gy jog tudományának, ezt pedig jog gyakorlatának, (pra- x's iuris) vagy jogbaai jártasságnak mondhatni. A jogtannak : ok fele nevezetet, „lásd Donját praenot. Can. L. I. c. I. Zajlóéin princip. Jur. E. Tom. I. Cap. I. §. seqij.

Az ogyházi jogtan nem csak az egyháziaknak, de név melly világiaknak is fölötte szükséges. Az egyháziaknak,