Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
210 mi. Mi pedig szabadatmaikat illeti, azok ebben állnak. I. zsinatokban minden Bibornok a nem püspököket sem kivéve, elhatározó szavazattal bir. II. hatalmuk körében majdnem püspöki (quasi episcopalem) hatóságot gyakorolnak, az isteni szolgálat alkalmával püspöki díszöltönyekkel élvén, a hi- veknek ünnepélyes áldást adnak, s ha magok is felszentelt papok az egyházuk számára felvett növendék papoknak pilist s a kisebb négy rendet kiszolgáltatják. Mi elvegre a Bibornokok számát illeti, ez az idők különbségéhez képest különféle va- la , s ámbár a bázeli zsinat 23 ülesí ben a Bibornokok tulajdonságait érdeklő többi rendelései közt azok számát 24re le- szállítatni rendelé, ez m'ndazonáltal későbben nevekedett s V. Sixtus Pápa az ó testamentomi 70 főpap példája szerint azt hetvenre határozd meg úgy, hogy hat Piispökbibornok , 50 Pap, s 14 Diakonbibornok számíttassák, kinevezésök pedig magától a Pápától függ, noha némelly világi fejedelmek is ar- ra jogosifvák, hogy a Pápának némelly bibornoki méltósággal felruházandó egyéneket kijelelhessenek , kik korona-Bi- bornokoknak neveztetnek. Mire kellessek választásuk alkalmával ügyelniök, s minő tulajdonságokkal felruházottaknak lenniük , a trienti zsinat XXIV. ülése javításról szóló 25 fejezetében jelenté. 180. §. . A római Curia. A Bibornokok munkálatán kivül a romai Pápát tiszte s jogai eljárásában különféle törvényszékek, hatóságok, s gyülekezetek segítik, mellyek a római Curiát képezik. Vagyis a római Curia , melly XII. század előtt csak a római Egyház nevezete alatt ismertetett, a Pápa tanácsa, melly minden a Pápához tartozó s átvitt ügyekről rendelkezik. Ide tartozik I. a Bibornokok gyűlése (Consistorium Cardinalium) vagyis azon gyülekezet, melly a Pápa 'elnöksége alatt, egyházi ii- gyek elintézkedése végett összeül. Egyűlés kétféle tudni illik
