Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
211 vagy titkos, az az rendes , mellyben egyedül a Bibornokok jelennek meg , vagy nyilvános, azaz rendkívüli, mellyben a- zokon kívül egyháznagyok, fejedelmek, vagy ezek követei, s más tisztviselői is megjelenni szoktak. A Bibornokok gyűléséhez tartozó ügyek gyűlésieknek neveztetnek, s következők:,a Bibornokok s oldali követek , kineveztetése, Érsekek vagy Pátriárkák (a czimzeteseket sem kivéve) választatása , püspökök s apátak átvltetése, megerősítése s letéteté- se , palást kiszolgáltatása sat. A nyilvános gyűléshez pedig tartoznak a bihornoki kalap kiszolgáltatása, világi fejedelmektől küldött követek elfogadása, s valakinek a szentek közé soroztatása (canonisatio) sat. II. A római Cancellária, ez oily egyének gyülekezete , kik pápai levelek, azaz brevek fogalmazására, leírására s kiadására rendeltetnek. (89. §,) E gyülekezetnek XXII. János Pápa szabályokat adott, méllyék Cancellária szabályainak neveztetnek, s javadalmi ügyekben törvény gyanánt szolgálnak ; mellyek azonban a Curián kűt csak ottan köteleznek , hói elfogadtatnak. III. A római dataria, ez nevét a latin datare-től, melly annyit jelent, mint a hó s évnek napját valamire feljegyezni, vette. Datarianak pedig azon pápai törvényszéket nevezzük, mellyben a Pápa a Bibornokok gyűlésén kül olly kegyeket osztogat, mellyek a külső törvényszékre nézve is érdekesek, illyenek a bor, házasság, szabálytalanság (irregularitas) fogadások, eskü , s javadalmakra nézve adandó felmentések. Magyar honunkban il- lyen tárgyak kiszolgáltatása végett a hívek nem egyenesen Rómába, hanem püspökeikhez folyamodnak, kik királyi tetsz vény elnyerése mellett az ügyet a bécsi magyar Cancellaria utján Rómába végrehajtás véget elküldeni szokták. 14
