Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
3 tott. Ezekből szükségképen egyesület folyván a társaság magától is alapszik ; mellyhez mindenki azon szándékkal csa. tolya magát, hogy a társaságnak összes szabályait elfogadja^ s minden tagnak jogait testi erővel is védelmezze. Azonban illyen egyesület az emberek gyarlósága, s romlotsága miatt csak akkor tárgyalhat jó sikert, ha pn magát olly felsőbb, hatalom alá veti, melly a társaságnak minden tagjait kor. mányozza, s azoknak testi erejét köz czélra intézze. Ollyan, egyesület pedig, melly felsőbb kormánynak hódolva a jogi, állodalmat fentartani igyekszik, polgári társaságnak vagy ál- lodalomnak neveztetik. Ebben a kormány az engedetlenek fegyelmére még a társaságnak testi erejét is fordithatja, következőleg állodalmi, vagy polgári jognak mondatik az, melly testi fegy által is, ha szükséges gyakoroltathatik. „Lásd Kelemen Instit. Jur. Hung. priv. Tom. II. §. 64.'Geisthüítner Theol. mór. II. Theil §. 299 — 304.“ 3. §• A társas jog fogalma. A jogi törvény mellett (1. §.) polgári állodalomban (?. §.) mindenkinek azt cselekednie szabad, mi a többi tagok szabadságát meg nem sérti, következőleg mindenki gondolatai szerint külön czélokat tűzhet fel magának, s ezek el. érésében járhat is, ha azok a többi tagok szabatságával néni ellenkeznek: sőt hasonló feltétel alatt többeknek sem tilos közleges czélokat tárgyolni, vagy is egybe társulni. Illyen egyesület közönséges czéljából a társulat, törvénye követoi- tetik, melly a társulat minden tagjainak új szabályokat adván s azoknak szabadságát újra korlátozván ugyan azoknak társas kötelességeit s jogait is alapitja. Mind azt, mit a tagok korlátáiknál fogva tehetnek, vagy pedig egymástól kívánhatnak társas jognak átalában mondjuk. Azonban illyen társulatnak a kónnány által javaltatnia kell, ne valahogy, 1 *
