Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
172 tévé Frey in kritisch. Kommentar, über Kirchr. 2. Th. §. 75. lásd a trienti zsinat 25. ülés. Az Istenben boldogult jámborok között négy fokozat különbözvén,némellyeket Isten szolgáinak, másokat, tisztelteknek, boldogok, és szenteknek nevezünk. Isten szolgái azok, kik szentül viselt életnek hírével e világból kimúlnak; tisztelteknek nzoka; mondjuk, kiknek szentül viselt életök birálatilag bizony/ttatik t boldogoknak azokat nevezzük, kiknek tiszteletűk némelly tartományban, megyében, vagy szerzetben pápai rendeletnél fogva megengedtetik; szenteknek pedig azokat mondjuk, kik a római szent szék rendelete következtében egész Egyházban tiszteltet- vén,azoknak tartatnak. „Hasonlítsd Brezanóczy Juspubl, p,158, sub X.“ 150. §. Ünnepeket tartatni, vagy megszüntetni. Akármelly időben szükségesnek tartá az Egyház ünnepeket behozni, tartatni vagy megszüntetni, azt végrehajtván tulajdon példájával mutatá, hogy a legrégibb kortul fogva arra jogosítva vala ♦o). E jogot későbben a tartományi zsinatok, vagy a püspökök megyéjükben gyakorolák * *), idő folyta után pedig, ezen jog egész Egyházra nézve a római Pápáknak tulajdonittatott, III. Sándor Pápa azt rendelvén, hogy senki a romai szék befolyása nélkül a szentek közé ne soroltassék, e joghoz azt is kapcsolván, hogy a Pápán kiviil senki az egé$z Egyházra nézve ünnepeket ne tartasson, vagy meg ne szüntes** sen, s e jogot egyedül a Pápának, mint Egyház fejének tulajdonítván , azt maga is gyakorolta 4 s). Ennek következtében XIII. Benedek Spanyolok kérelmére némelly megyékben az ünnepek számát leszállitá. XIV. Benedek pedig s annak u- tódja XIV. Kelemen 1772. évben szinte azt több fejedelmek kérelmére teljesítvén, világi fejedelmek megegyezésével is tanusita, hogy az érintett jog a Pápát illeti; ámbár azt a ré* 40 * 40) Van Espen. P. I. tit. 22. Cap. 7. 41) Can. I. dist. 3. de consecr 42) Cap. 14. de verhör, signif.et Cap. 3. de feriis.
