Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
173 gí időben minden ptis ök 'tulajdon megyéjében gyakorolta, s most is gyakorolja, valamint máig minden megye ünnepeltetni szokott szentet mutatják. Ho^y pedig a Pápák egesz Egyházra nézve jogosítva vrnnak ünnepeket tartatni, változtatni, vagy megszüntetni, igyis mutatjuk: az ünnepek tartása olly eszköz, mellynél fogván hívek tanítása, ájtatossága, fentartatván, s megerősittetvén magának a vallás virágzásának is haladnia kell. Hogy pedig ezen tárgyak mennyiben az egész Egyházat, illetik a romai Pápa, mint Egyházfeje körébe tartoznak, kisem tagadhatja; szinte az sem vonható kérdés alá, hogy minden püspök tulajdon megyéjében ugyan azon jogot gyakorolhatja, minthogy minden püspök azon hatalmat, mellyel a romai Pápa az egész Egyházra nézve bir, külön egyházában a ’’ónaiPápa, mint Egyház feje iránti engedelmessége mellet, gyakí rolhat. Minthogy a katholika Egyházban a szent ereklyék ti zteíete olly régi, mint az ünnepek tartása azaz mint a szentek tisztelete * T), magától következik hogy ez is Egyház fején k joga: az ereklyék valódi eredetét s épségét megvizsgálni, s azoknak ki- tevését az egész Egyházra nézve megengedni valamint a püspökök joga: tigynn azt külön megyéjökb n eszközölni. 151. §. A talán os böjtöket rendelni. Az Egyházi történetek ta usitják: hogy v; laha zsinatok s püspökök a hivek részére átalalános hő tök es biinhödés napjait rendelék. Ezt erősiti mind az 1. Orleánsi zsinat, azt rendelvén 4 4)? hogy a hivek Üdvözítőnk mennybe menetele előtti három napon bőjtöljenek 4 i)? mind az agathi zsinat azt határozván, hogy az egész negyven napi böjt ideje alatt mihdennap vasárnapot, nem pedig szombatot is kivéve, a bojt szigorúan megtartassék «<). Hanem miután az Egyház- 43 43) Fejér Theol. Dogni. tóm. 7. §. 13. p. 82. 44) Aureli Con. í. Cap. 29. 45) Can. 3. disk 3. de consecrat. 46) Agathense Con- eil. Cap. 12.
