Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
115 adatni szokott, s a bűnöst a körülményekhez képest mind néinelly szent szerek közönségéből határozott ideig kizárja, mind pedig némelly testi fenyítés alá, úgymint böjtölés, vagy megtartóztatás alá veti. A büntetések pedig vagy az egyházi fegyek büntétek miatt, mellyekhez a konokság, és a vezekelni nem akaró törédclmetlensége is tartozik, meghatároz- tatni szoktak , s a külső itélőszékhez tartoznak. Az illy büntetések azok ellen határoztatnak, kik biintétről vádoltatnak, s “azokban maraszt altatván a lelki javak, s egyházi jogoktul megfosztatnak, a bűnösök illyen fegyek alá magokat nem ve tik tulajdon akaratjokbul, hanem az elöljáró Ítélete által azok. ra kéntelenítettek. Minthogy az egyházi jogoktul, s a lelki javaktóli megfosztás vagy is a keresztény társaságbeli kizárás egyházi eltiltásnak (excommunicatio) mondatik, és annak nyomdokát a szent írásban különösen szent Máté XYIIT. 17. 18. olvassuk, kétséget sem szenved, hogy az egyházi eltiltás az Egyháznak Istentől rendeltetett sajátsága; s úgy hibás mind Böhmer állitása, ki azon jogot a kereszté nek szövetséges fegyéből követeli, mind pedig azok mondása, kik ugyan azt a püspökök dagályából eredetinek állítják. 101. §. Az egyházi hatalom szent birodalomnak (imperium sacrum) mondathatik. Minekután misem tiltja, hogy azon hatalmat, melly törvényhozó, Ítélő, s végrehajtó hatósággal bir, vagyis hatalom , melly törvényeket hoz, ezeket külön esetekre alkalmaztatja , s ezek szerint a villongásos ügyeket elvégzi, sőt azoknak büntetéseket is határoz, kik rendeletéit nem fogadják el, Vagy azoknak nem engedelmeskednek, birodalomnak mondjuk, nyilvános, hogy az Egyházat szent birodalommal bírni állíthatjuk. Minthogy azonban azort keresztényi társaság, mellyre Krisztus urunk Egyházának birodalmát bizá, ollyanok Szövetsége, kik szent ezélt, tudni illik lelkök boldogságát tárgyolják , ezen birodalom egyedül az egyházi ügyekre ter8*
