Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
116 jesztetik; következőleg ámbár minden hívek különbség nélkül , nz Egyház birodalma alá tartoznak, még is az Egyház engedelmes híveket, nem pedig ellenkezőket kormányozván, nem félelemmel hanem meggyőződéssel azoknt hódítván, nem azok testeit, hanem lelkeit örök életre tartván meg «o) távol vagyon minden uraságtól, minden uradalomtól, s minden hívek boldogságát tulajdon üdv kárával tárgyaló főhatalomtul , hanem szeretettel mérsékelt, vagyis lelki birodalom létezik az Egyházban , melly hasonló üdvözítőnk azon szolgálatához, mellyet maga viselt mondván: „De én ti közietek ollyan vagyok mint nz, a ki szolgál“ 4 ’). „Lásd Mar. Doha aver sy- sthemn Theologiae Cathol. tom. IV, p. 78. §. 151.“ Iíogv nz Egyházban uraság, vagy is minden hívek I oldog- ságát tulajdon üdv kárával tárgyoló főhatalom nem léte/.ik, onnét kitetszik, hogy abban ki sem tartozik minden hívek lelki boldogságát tulajdon boldogsága elhanyagolásával előmozdítani. Mert ámbár az Egyház hivei nem csak tulajdon hanem felebarátai boldogságát is előmozdítani tartoznak, azonban még is mindenkinek tilos más boldogságára olly annyira ügyelni, hogy a mellett tnlajdon boldogsa'gát megvetné. Mi az országlati társaságban meg nem állhat, mert ebben ha külön egyén boldogsága a közönségével összeütközésbe jut, ezt amannak kárával is előmozdítani tartozik. MI. Vejeaet. A* egyházi hatalom alanyáról. 102. §. Ámbár az egyházi főhatalom minden apostolnak adatott. A kulcsok, azaz a megtartás, és megbocsátás hatalma az Egyházban, vagyis az egyházi főhatalom, nem Egyház minden híveinek, hanem az Apostoloknak, nem egyedül Pé40) Hieronym. Ep. $4. 41) Luc. XXII. 27.
