Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
112 tásában helyheztetik , mellyel tudni illik mind az Apostolok, mind azoknak utódai Krisztus urunktól felruháztalak » *). A külső hatóság az Egyház törvényhozó, Ítélő, s végrehajtó hatalmában foglaltatik, Mellyekről külön szólandunk. 98. §. A törvényhozó hatalom és annak tárgya. Az egyházi hatalom nem lévén más, mint a/.o'n jog, mellynél fogva az Egyház czélára szükséges eszközöket határoz (94. §.), következik , hogy a hivek cselekedeteiket ezen határozatokhoz alkalmaztatni tartoznak , azaz hogy azon határozatok törvények, mellyeket a hivek bételjesi'teni tartoznak (96. §.). Hogy pedig a törvényhozó hatalom Egyház sa- játa legyen, ezekből nyilvános: 1) minthogy az Egyház áta- jános lelki hatalommal felruházva vagyon (94. §.), a törvényhozó hatalom pedig csak neme az átalános hatalomnak, ezt is az Egyházra nézve követelhetjük. 2) a törvényhozó hatalmat az apostolok mind összegyü ekezve, mind pedig külön törvényeket hozván gyakorolták (95. §.), és ezen hatalmukat utódaira átszállították. Tárgyát á törvényhozó hatalomnak mind vallásunk őstanái, mind rendtartása teszik. Az őstani törvények a vallás 8 erkölcs lényeges és va*ltozhatlah tárgyait érdeklik ; és az Egyház szakadatlan, s közönséges tanításának magyarázásai, mellyeknél fogva Krisztus Tírunk értelme s tanítása megfejtetik, az éredt hibák s eretnekségek- megczáfoltatnak. Az Egyház tudni illik űj őstanokat nem alkotván , csak Krisztus urunktól kapott, s az egész Egyházban tartó régi hagyományt bővebb fnagyarázással fejtegeti, á hirdeti. A rendtartási törvények pedig a vallás mellékes tárgyait érdeklik, s a hívek ájtatosságát vagy a külső isteni tiszteletet közvetlen előmozdítván az Egyház haszna, vagy szük33) Math. XVIII. 15 — ÍÉ.
