Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
90 vénykönyvéből nem kevés törvények az egyázi jogba felvetettek*»). 4) az egyházi jog értelmezői s magyarázói (glossaries) niunkáikhan a polgári, s viszont a polgári jogtudósok az egyházi törvényeket követik. „Lásd Cliick id. műnk. 236. §• Pehem. Jur. Eccl. pub. sect. 5. c. 6. X. Fejesei. A* egyházi tUrvényekrél. 82. §. Az egyházi törv ények határozata s különbsége Az egyházi törvény nevezete alatt a törvényhozónak minket erkölcsileg kötelező^ akaratját értjük, vagy az egyházi törvény olly szabály, mellyhcz a hivck cselekedeteiket alkalmaztatni tartoznak. A törvények pedig részint isteniek, melyek ;vz isten tő ^ szármoztak, részint emberiek mellyek szerzője törvényhozói joggal meghatalmazott ember. Amazok vagy természetiek, mellyeketaz ész maga kikutat, vagy téteményesek, mellyeket majd az ó, majd az líj frigyben foglaltatva isteni nyi. latkoztatás által isnteriink. Az emberiek pedig: 1) apostoliak, mellyeket magok az Apostolok alkottak. 2) zsinatiakx mellyek részint részletes, részint közönséges zsinatokban hozattak. 3) pápaiak, mellyeket a Pápák az egész Egyházra nézve hirdettek. 4) püspökiek, mellyek Püspöküktől megyéjük részére adattak5) világi fejedelmek törvényei, mellyeket mint egyházi védői vagy ügyelői egyházi rendtartás fölött hoztak.Tovább a tárgyra nézve tnelly fölött, s a módra nézve mellyel hirdettek, az egyházi törvények neveztetnek 1) őstannak, ez olly rendelete a tanító Egyháznak , melly a vallás lényeges tárgyaihoz tartozik. 2) parancsolatnak; ez olly rendelkezése a törvényhozónak, mellyet tulajdon akaratjából némelly személyek p. o* 23 23) Lásd Can. 2,14. Caus. II. q. 1, Can, 2. Caus. III. q. 7. Can. 35. et seq. Caus. XI. q. 1.