Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
91 köyetek részére kiszolgáltat. 3) tilalomnak, melly által jelen, vagy jöyő rosszaságok elhárítatnak. 4) megerősítésnek (sanctio) melly a törvény áthágóinak meghatározott büntetését jelenti. 5) Szabálynak (canon) ez közönséges vagy részletes zsi" natnak rendelkezése 6) hirdetménynek (edietum) mellynél fogva a törvényhozó tulajdon ösztönéből alattvalóinak valamit parancsol. 7) rendeletnek (decretum) ez a felesek ügyében tulajdon kérelmökre kiadatik. 8) Szabadalomnak s 9) visz' szair^tnak neveztetnek, mellyenről alább értekezendünk. Azonban mind ezen törvények két osztályra , úgymint közönséges ryagy külön törvényekre osztathatnak. 83. §. A közönséges törvények s ezeknek tárgya. Az egész Egyház számára közönséges törvényeket hozhatnak 1) a zsinatok. Hogy a legfőbb isteni hatóság ezen a földön alkormányzó Egyházra bízatott, másutt mutatandjuk. Minthogy pedig a kormányzó Egyház közönséges zsinatokban részint őstanokat hirdetvén, s megerősítvén részint áíalános rend. tartást rendelvén, többnyire hatóságát gyakorolja * *), következik az is, hogy közönséges törvényeket a zsinatok hozhatlak« 2) az Egyházfeje; ez minden püspökök közt első lévén s az Egyházban egyességet s épséget fentartani köteleztetvén> mint másutt bizony/tandjuk, ő az egész Egyházra nézve törvényeket hozhat;, minthogy minden azon czelt tárgyaló eszközöket és szereket használhatja, sőt azokat használni tartozik- Nem tagadjuk azonban azt is, hogy az Egyház fejétől hozott őstani törvények csak akkor teljes hatalommal bírnak, midőn az egész Egyház azokat megerősíti; a rendtartási törvények pedig akkor, midőn a megyés Püspökök mint az lír nyája őrei azokat megyéiben hirdetik, mit annál bizonyosabban ál- 24 24) Can. I. et II. dist. 15. ct cap. de renunc.
