Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
85 lekedetek! Isten törvényével ne ellenkezzenek. 2) nyilvánosok legyenek a nélkül, hogy az elöljáró azoknak ellen mondott volna. 3)íhosszabb idő által és ismételve tétessenek. 4) lekötelező akarattal végbe vitessenek. Midőn ezen tulajdonokkal bír a szokás, törvény erejével diszelkedve még az előtte hozott vele ellenkező törvényeket is eltörli. Minthogy minden törvényes szokás tényekben alapszik, mellyekből a törvényhozó akaratját követeljük, nyilvános, hogy a szokást állító ugyan azt minden esetekben elveknél fogva megbizonyiiani, tartozik. Szokás neme a Curia írásmódja s rendelese. Amaz az egyházi Ítéletekben tartatni szokott levelezés módja p. o. a felek idézése, a keres vény ajánlása, a per elválalása sat. Emez pedig az egyházi vagy világi fejedelem által rendeltetett kía' dás módja (expeditio). Mindkettő sem a Curian kül, semjmás mint az egyházi keletekben foglalatoskodó személyekre terjed. A szokáshoz az. előítéletek vagy is több ügyek ^egyformán tett végzéséi is tartoznak. Ezek által a homályos tőrvény megnia- gyaráztatik, vagy pedig ott a hol nincs törvény ennek hiányát pótolják • «). A szokástól különbözik a jövetel (observantia), ez valamelly testületbe régiebb halk megegyezés által hozott jog, melly semmi törvényben nem alapszik. Valamint a szokás ja törvényhozó halk megegyezésében törvényi erőt úgy a jövetel az érdeklő felek közakarafjában alkui javallá&t nyervén megerősíttetik. 78. §. Az azokban! avatok. Noha az egyházi jogok ki kutatása ban a szokások s jöveteleknek nagy hasznát vesszük , azoknak használatában azonban ezen óvatok tartandók : 1) a szokások s a jövetelek a visr- szaélések s a romlottságtul, vagy is ollyan szokásoktul, mel- iyek a vallás ,terkölcs- s a rendtartásnak kárara esnek, külön. 12) Leg. 38. lib. I. ff. de legib. *