Cherrier Miklós János: Egyházi jog. 1. kötet : Az egyházi közjog (Nagyszombat, 1843) - 22.824a
80 bözendők. Abbaí, hogy a s*entegyhá* némellyeket tűi*, » el hallgat semmi képen nem köv etkezik, hogy azokat javalja, mert az Egyház úgymond sz. Ágoston ' ») sok pelyva s gyom közt létezvén sokat , mi az igaz hittel vagy jámbor élettel ellenke" zik, tűr ugyan, de azt sem nem javalja, sem nem cselekszi. * 2) némelly testület halk megegyezését, melly a jövetelre, (67. §.) kívántatik, nem törvényesen követelné valaki akkor, midőn látván, hogy azon jövetelt követik ugyan azon testület tag jai, de nzt is tudja , hogy azok koholt és álokoknál fogva arra vezéreltettek. Ezt fők» pen azon jövetelekről mondhatjuk» mellyek a koholt pápai végzés levelekből eredtek. Az igazsá" gát mond Tértül ián » 4) ki sem idősitheti, sem az idő folya" ma, sem a személyek védnöksége, sem az országok szabadak mai, az igazság jogai minden régiségnél tagosabbak, mellye- ket tudni illik sem több századok idősitése nem sérthet, sem számtalan tanúk sokasága meg nem lephet, sein gyengíthet. rí», §. A római Pápák rendelkezései. Minthogy a római Pápa Istentől rendeltetett elsősége miatt az Egyház legjelesb törvényhozója, mint másutt muta- tandjuk, ki sem kétli, hogy annak rendelkezései az Egyház elveihez számítandók. Azonban a Pápák rendelkezései közt is némelly különbséget tenni tartozunk. Úgymint; 1) azon rendelkezések, mellyek hitünk őstanait illetik, azoktul., mellyek annak rendtartásához tartoznak, lényegesen elválasztandók. 2) azon rendelkezések, mellyek külön esetekben hozattak, szinte azokkal nem egyvelitcndők , mellyek az ©gesz Egyházra nézve adattak 3) vizsgálnunk kell, vannak-e azon pápa* 1 Rendelkezések kihirdetve vagy nem? elfogadva-e vagy nem? 33) Epist. 119. ad Januar. Cap. 19. 14) Libr. de virg. velend. \rn 1. et seq. nec non libr. de praeseript.
