Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1

X o )( Saf 43

felőled: Scit omnis populus , qui habitat intrft Kathcj. portas urbis mea, Millerem te e(fe virtutis: Az én házamnak kapui kozott lakó minden nép tudgya, hogy te jóságos cfelekedeteknek Afz- fzonya vagy. Nem-is ok nélkül magam előtt hordoztam hozzád való fiúi hívségemnek kéiz- ségét, hogy femmiben meg ne sértheffelek, meg ne fzomorithaííalak, ha mind-azon-által emberi gyarlóságomból valamiben valaha megsértettelek , vagy meg-keferítettelek, lábaidhoz borúltt fiúi alázatofsággal bocsánatot Te tőled várok. Az alatt viízfza engedem, vifzfza-is térétem azon drága zálogodat, és kincfedet, mel- lyet lelkem után leg-drágább kincfem gyanánt magamnál tartottam nagyra sárczoltam, bő- csűltem. Viízfza adom tehát életemnek, és ízivemnek jobbik réízét, azt a’ ízerelmes Hit- ves-Tárfomat, azt a’ jó illatú drága Rosámat, azt a’jó nevelt drága leányodat, mellyet apró gyermekeimmel együtt Méltóságos Anyai kegyességedben ajánlom, tarts-meg őtet Anyai grátziádban. lilén hozzád.

S’ hát te rólad vallyon búcsúzáfom nélkül el-feletkezhetek-é ízerelmes Hitves -Tárlóm, Méltóságos Révai Rófa Afzfzony ? ah femmiképpen! Te hozzád azért végső búcsú- záíómmal fordúlok igazán, általad életemet viF 3 ragoz-