Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1
ő tiek tettfzése fzerént való, hanem az Hiúságnak hafznos gyakorlására , es az erkölcsnek öregbítésére tzélozó Játékok, Komédiák, Tragédiák hozattattak-fel. De minekutánna ugyan ezen Hely már az Iftennek Templomává fordittatotc, azon órátúl ez már Domus Orationis, Imádságnak Há^a, Tehát ez órátúl fogva ezen fzent Helyen az lilén előtt a’ mi femmiségiinket meg- vallani, és e' miatt teli és lélek fzerént magunkat a’ mi Alkotónk előtt meg-alázni fogjuk: e’ fzent Helyen a’ mi lelki, és testi fzámtaian fzükségünket a’ Mindenható , és Irgalmas Mennyei Szent Atyánk eleibe naponként fiúi bizodalommal terjeízteni fogjuk : e’ fzent Helyen a’ minden jó kút fejének az ő tóle vett meg-fzámlálálhatatlan mennyei, és földi jótéteményekért, kegyelmekért buzgó háiáadásokat mondani fogunk. Dorms Orationis. Melly ditsőfséges ez a’ Nagy Iílennek? Nem maga mondgyaé a’ 49-dik Zsoltárban : hogy az illyen hálaadó ditséretnek áldo- zactya tifzteli az O Szent Felségét? Sacrificium laudis honorificabit me. Pfal. 49. v. 23. Nem maga adja-é Dávid fzava által az ő hozzája, az alázatos esedezés által való folyamodáíl Iíleni nagy volta’ meg-ismerésének egy bizonyos, és Csalhatatlan jeléül? In quacunque die invocavero te, ecce cognovi, quia Deus meus es tu. Pfalm. 55. v. 10. Valamelly nap fegítségül hívlak téged, imé megismertem, hogy én Iílenem vagy. Mit mond ak azon könyhúllatásokról , a’ mellyekkel e’ fzent Helynek köveit áfztatni fogjuk, midón vagy az íílen’ igéjét halgatván, vagy a’ penitentzia tartás’ Szentségének fel-vételére kélzülvén ? Vagy ennek fel-vétele után a’ Kriítusnak Szent Teliét
