Jáklin István (elefánti): Sagitta venenata az az: A' soha senkinek nem kedvező, hanem szüntelen kegyetlenkedő rettenetes halalnak meg-gyógyithatatlan mergeben martott éles nyilai (Nagyszombat, 1743) - 22.782.1

tunk mi-is (jusson eszetekbe K. H.!) nem régenten, a’midón

(

tudni illik az ellenségnek pusztíttó serege, az háborúnak zűrzavart, romlást, és végső pusztittást okozó veszedelme, tsak igen közel! mert határaink’ széliére terjedett, hozzánk nyomult. Sirtunk, ritunk akkor, és egymást mi tévők legyünk? az ellenség közelétt, aggódó szavakkal tudakoztuk.- O! Isteni látogatásnak meg hevük éles pallosa , ísendesülj-, hidegülj * menj-bé a’te hüveledben, hivesedgyél, halgass! igy kiáltottunk és könyörögtünk a’ Seregek’ Urához és Istenéhez í És méltán K.! H.! mert jól-lehet nagy az Isten haragja, a’ mikor tűzzel, vízzel, nyavalákkal látogat bennünket, de iegna - gy óbban hévül akkor, a’ midőn vassal, azaz háborúval nyo- morgat- Mert ennek, úgymint az háborúnak szomorú következéseit le Írnia voltaképpen lehetetlen; szemmel kell látni, v és akkor siralmas voltát megismérni. 0! Istenem! azt a’ vér ontást, rablást, pusztittást, égetést és romlást, mellyet faluk, városok és minden rendek a’ háborúban szenvednek, képzelni, látni is rémülés iszszonyodás! 0! Isteni látogatásnak éles pallosai tsendesüij! igazán, és nem ok nélkül ’s méltán könyörögve kiáltottuk a’ Felséges Istenhez ! Es ime! az irigy szerentsének minden törekedése ellen-is! az Isten ajándéka! a’mi Felséges uralkodó Királyunknak leg böltsebb munkálkodása által az elmúlt esztendőnek utolsó holdnapjában, úgymint Karátson havának 2Őik napján Posony Királyi városban a’ Franczia é&Austriai Császár közt a Békesség! 0 1 a’ Né* pékét és Országokat boldogittó, Békesség szerentséssen köttetett. És e’meg-nyert nagy Jóért! Felséges Királyunknak kegy es

na’Nagy Isten* nek

rendeléséből ma minden örökös Tartományjaiba