Ambrus Sándor: Értekezés a hittanító, iskolaigazgató, és kerület-fölügyelői hivatalról : Felelet gyanánt a megye-hivatalból kiadott kérdésekre (Székes-Fejérvár, 1841) - 22.644

33 melly a' köznépet burkolva, annyi veszélynek lett már szülőjévé, mi nem fogott volna történni, ha a’ köznép a’ természet’ titkaiba is kévésé beavattatott volna. — Nem akarok hosszas lenni, ’s csak azt kérdem: nézhetjük e tanítás nélkül tovább is villá- mos dördületkor egész helységek’ csordáit össze to­longani ? avagy ne tanácsoljuk e a’ tudatlannak , hogy nem jó menydörgéskor sebesen nyargalni, kocsiz­ni, vagy szaladni, nem jó terebélyes fa alatt, vagy szálos erdőkben menedéket keresni, sem pedig fel­hő elibe huzamosan harangozni? s a’ t. Ezen, ’s hasonló esmerelek’ czélszerii segéd eszközéül szol­gálna, egy az elemi iskolák számára készítendő ol­vasó-könyv , minden esetre a’ gyermekek’ értelmé­hez szabva, s népszerüleg magyarázva; — az or­szágnak rövid történeti leírása; — Geographia, ’s némilcges természet-tudomány. — Haj! de azt mond­ja valaki: könnyű ezeket elszámlálni; — de ki az, ki a’ könyveket kifogja fizetni? — Igenis: szomo­rú tapasztalója vagyok magam is emez igazságnak , sőlt tudom: hogy nein csak könyvek hejányzanak; hanem sokszor a' legszebb talentomu pórifjunak szü­lői egy ív papirost sem képesek venni, mellyre a’ gyermek gyenge keze' vonásait, a’ tökéletlen betű­ket lerajzolhassa. — Én azomban itt csak a’ czél- szerü nevelésnek föltéteiröl szólok, ’s nem kérdem, lehet e ez, vagy amaz? csak azt állítom: hogy illy módon, és nem külömben oldódhatik meg ama nagy 3

Next

/
Oldalképek
Tartalom