Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

X. Az Isten’ ismerete az egész Ofrigy uralkodó tudománnyá. E’ világ ’s minden’ alkotása, és jóltévő- leg elintézése az Isten’munkája, O terem- té az első egy pár embert, kikkel eszkö- zetlenül magát megismertette; ők pedig az Isten’ létérőli tudásokat átadák mara­dékaiknak. Az Isten’ ismerete e’ tiszta tu­domány főleg a’ nagy Abraham’ családjá­nak sajátja volt, mely majd Aegyiptoin- ban csudatételek, ’s különös adományok által kitüntetve volt. Mojzes ezt a’ tudo­mányt öunépe’ szívébe mélyen beoltotta, mikor a’ Jehova’ parancsára isteni kor- mányformát (Theocratia) hirdetett ki, és a’ Jehovában mint Nemzet’ uralkodójában való hitet alaptörvényül szabta. A’ szom­bat is ennek szenteltetett; az oltárokon néki szentül tétettek minden áldozatok, mert a’ zsidóknak példázott valósággal kelle tisztulniok. A’ Fővalóság’ nevében szólották a’ Próféták mint Isten’ különös küldöttjei, az Isten’ isméretét szakadatla­nul éllesztgetvén az emberi szívben. így a’ Fővalóság’ lövésében megerősödve a’ kijelelt nép, még a' Jésus’ földön járta­kor is az igaz Istenben való hitet szen­tül megtartó, sőt máiglan tartja. — ft 6 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom