Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396

306 kárhozatra méltók lettünk, minnyájunknak a’ Jésus Kristus’ Közbeujárásáralettszük- ségünk, hogy örökké élhessünk. Szent Pál az emberi romlotság az elsödi kút- forrására visszagondolván megmutogatja, hogy a’ zsidók, úgymint a’ pogányok egyedül a’ Jésus által nyertek üdvössége« kegyelmei. O összehasonlítja Adámot Jé- sussal; az első által mond sz. Pál minnyá­jan vétkeztünk, és harag’ fiaivá lettünk; tehát méltók az örök kárhozatra: a Jé­sus által pedig minnyájan megigazodtunk: A’ mint egy ember által jött bé a’ világra a’ bűn, és a’bűn által a’ halál, mellyben minnyájan vétkeztek. Ha egynek vétke miatt uralkodott a’ halál egy által, sokkal in­kább fognak az éleiben az egy Jésus Kri­stus által uralkodni, kik a’ kegyelem’ bő­ségét, és az igazulás’ ajándékait ve­szik. — Mert valamint egy embernek en­gedetlensége által sokan bűnösökké let­tek : úgy egynek engedelmessége által is sokan lesznek igazakká. (Rom. 5. 12.17. 18. 19.) Az Apostol a’ közbünbocsánat- ból a’ köz bünhödést következteti. (Tartsd össze I. Kor. 15. 21. és 22.) Továbbá az (Efez. 2. 3.) Írja: Min­nyájan a’ harag’ gyermekei valánk, mint egyebek is. 0 ugyan az előbbi versben azon bűnökről tészen szót, mellyeket az

Next

/
Oldalképek
Tartalom