Parlaghy Ferenc János: A' keresztény hit', remény' és szeretetnek főelvei (Kassa, 1840) - 22.396
101 hirnökeink is eléggé szálltak már. —Egy két szófüzetben még is jegyezzük meg : Az emberi természet’ és az ember’ alk- részeinek feszült figyellel való vizsgálá- sából, észbevévén azon tulajdonságait Istennek, mellyek az ész’ vezérléséből ismertetnek, kihozatott, hogyaz ember’természeti rendeltetése az erkölcsi létben, és ezzel irányos boldogságban áll. Ezen természeti rendeltetés elérésére az ember , midőn először kijött az Isten kezeiből, képes volttal fölruháztatva vala. Az Istennek t. i. ha csak ütközni nem akart magával, úgy kellett alkotni az emberi természetet, hogy az elme az erkölcsi törvényeket ismerni, az akarat azokat teljesíteni képes legyen, és hogy az embernek aránylagos boldogsága onnan reá háromoljék. III. Istennek teljes képe az ember. Éjjen semmi kifogást sem tesz az Isteni Kijelentés az ember’ természeti rendeltetése ellen, sőt azt magasztalja, és az emberi rendeltetésben valami magasztost tűz ki, mit magunktól nem ismerhetünk. Az isteni Kijelentés tesz bizonyossá mindenkit arról, hogy mi nem csak magunktól megszerezhető boldogságra teremtettünk,
