Nogáll János: Jézus az én üdvösségem az oltári-szentségben. Függelékül minden kath. imádságos-könyvhez (Pest, 1850)-222
2 Az Ur maga panaszkodott erről egykor egy jámbor szolgálójának, Alacoque Margit szent szűznek, mikép ezt a „Jézus’ szivének ajta- tosságáról“ szóló könyvnek szerzője megírta. Midőn tudnillik a’ szent szüzegyuapaz oltári- szentség élőit térdelt, Jézus neki megmutatta szivét, lángtrónon, tövisekkel koronázottan, ’s fölötte egy kereszttel, és ekkép szólt hozzá: Nézd ezt a’ szivet, melly az emberek’ szere- tetétől ollyannyira lángol, hogy mindent megtett érttök, és kész még egyszer föláldozni magát érettök; és vedd azután, hogy az emberek nagy részt mikép jutalmaznak háladatian- sággal egy illy szeretetet, ’s mikép langyosság, tiszteletlenség, szentségtörés és megvet- tetés az ő köszönetök értté a’ szeretetnek ezen szentségében; leginkább fájlalom pedig, hogy szivek, mellvek nekem eljegyezve, nekem fölszentelve vannak, igy bánnak velem. Erre az nr Jézus szent Margit szűznek abbeli óhajtását jelentette ki, hogy az oltári-szentség’ nyolczadára következő pénteken különös ünnep rendeltessék az ő imádandó szivének tiszteletére, miszerint az őt szerető lelkeknek imádása és szeretettanuságaik által a’ sérelmeket, mellyek rajta ebben a’ szentségben ej»etnek, helyre pótolni 's jóvátenni igyekezzenek ; és az Ur Ígéretet tön, hogy azoknak, J
