Nogáll János: Jézus az én üdvösségem az oltári-szentségben. Függelékül minden kath. imádságos-könyvhez (Pest, 1850)-222
3 kik öt illy mód tisztelendnék, számos kegyelmeket adand. Ebből látnivaló, hogy az ur Jézus, mikép már egyik prófétája által kinyilatkoztatta, örömét találja az emberek’ társaságában , és hogy jóllehet ezek öt megvetik és magára hagyják, ő még sem válhatik meg tőlök. Egyszersmind azt is látjuk ebből, hogy mennyire kedvesek az ő szivének, a’ kik őt gyakorta meglátogatják és vele a’ szentegyházakban, mellyekben az oltári-szentségben jelen van, öromöst társalkodnak. Krisztus maga megparancsolta Pazzi szent Maria Magdolnának, hogy őt az oltári-szentség előtt napjában har- mtnczháromszor meglátogassa; a’szüz szavát fogadta, és mikép életében olvashatni, olly hatalmas vonzódással érezte megtelni egész valóját Üdvözítője iránt, hogy mindenképen, a mennyire csak lehetséges volt, közel iparkodott lenni az oltárhoz. Vajha helyettem szólhatnának mindnyájan a’ kegyes lelkek, kik Jézussal az oltári- szentségben gyakorta társalognak, beszélnek; vajha elbeszélhetnék, milly kegyelmeket, milly vigasztalásokat, milly szeretet-lángokat nyernek, milly boldogságot élveznek az ő szeretett, ebben a szentségben rejtezett Istenöktől. Midőn La Nuza Alajos, Szicília’ hires hit- hirdetője, az Urnák jámborlelkü szolgája, még 1*
