Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 2. könyv: Europa kelet-északi része. 3, 4, 5, 6. könyv: Asia, Afrika, Amerika, Australia (Pápa, 1855) - 16b

gyár őseink Dacia s Pannonia téréin győztes fegyverrel megjelentek, még pogányság selélségébe burkolva voltak, — de a népnél, melly setétségben és a halál árnyékában járt, világosság tűnt fel, a kárhozat földe ígéret földjévé változott, melly ezentúl Isten választott népe közé számítandó vala. E nagy fontosságú változást, ezen örök hálára emlékeztető idökort ismerni minden keresztény honfinak egyik szebb kötelessége, a történetírónak fő feladata.

A magyarnép szilaj- s vadindulatúnak rajzoltatik ugyan megtérése előtt, mint harczokban edzett, s fegyverforgatáshoz szokott, de nem vala a nemesebb érzetnek annyira hiányával, hogy a vallásos érzelmek befogadására elkeményült volna, sőt mint Inchoffer *) megjegyzi, még babonás hitük gyakorlataiban is némi Óvatosságot mutattak egyéb nemzetek fölött, mert a keresztény hit elfogadása elölt is, nem imádtak egyéb barbár népek példájára lelketlen állatokat, vagy érzéknélküli tárgyakat, de hogy hilök a pogányság tágas medrében kalandozott, ugyan e szavaiból kitűnik: „Vallási tisztelettel viseltettek bizonyos Zeuta , ezután Diceneus, továbbá Comofex, s végre Zamolxis iránt, kik a bölcsesség hírében lévén, törvényhozóknak tartottak, s az időszak véleménye szerint, mint istenek közé felvetteket tisztelték. Megszokva továbbá a vadászatot, s a szomszéd nemzeteknél való ragadozásokat, Mars hadvezérnek s istennek tartatott. Ennek pártolása alatt egész világot , mint vélték, meghódítandják , azért néki véres áldozatokat teltek; — a gyözelemistennönek pedig, kit Márs nejének tartottak, a gyözöttek vérével áldoztak. Ezt főleg a jóslók tanácsából, kiket, mint a Persák a mágusokat, kérdezték, és semmi nagyszerűt nem kezdtek, mielőtt tanácsokat kérték Illy erkölcsi sülyedésben lévén a magyarnép, annálinkább bámulhatni Baroniussal, a kereszt hatalmát, melly a barbárok minden nemét meghódította. Mert a kik vadak, hódíthatlanok, vérengzők, s minden emberiség nélküliek voltak, a keresztény hit igájába jutván, ájtatosak , szelídek, emberségesek, kegye*) Apparat, ad Annál. Eccl. 36, lap. —• **) L. Iuclioff. Appar. 37. lap