Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a

- 86 —

Olaszföldön a megyék, valamint hajdan, úgy Jelenleg is többnyire csekély terjedelműek s ez okból aránylag nagyobb számmal vannak mint más tartományokban.

Az egyházi állam Romával együtt 8 főegyházat, és 80 püspöki megyét számlál.

A romai pápa ugyan is azon kívül hogy a) a kath. egyház feje b) világi fejedelem, kinek birtoka nagyrészint az uralkodók, s magán hatalmasok adományaiból alakult, c) nyugoti patriarcha,— mint e czimek bővebben fejtegetve voltak, továbbá d) Melropolila, kinek több segéd püspökei vannak és e) végtére romai püspök. E köt utóbbi tekintetben leend jelenleg szó Romáról.

Roma, — mint egyházmegye — csupán a városra terjed ki, melly hét basilikát, t. i. sz. Péter Vatikáni, sz. János evangélista láterani— sz. kereszt, jerusalemi,— nagyobb sz.Mária, — sz. Lőrincz a falon kivüli — sz. Pál falon kívüli — sz. Sebestyén basilikáját, 364. templomot, s az oratóriumokkal együtt 500atszámlál, mellyek közölt 81 plébánia templom van.

E város a világ legnevezetesbike, melly valamint hajdan a romai birodalomnak, úgy jelenleg a keresztény világ, s Olaszföld fővárosa. — Egyházai s palotái nagyszerűségével, ut- czái szépségével, régi emlékei értékével s számával hajdani fényét sokban előzi; obeliskek, győzelmi ivek, szobrok, szökő kutak regényes szint kölcsönöznek az apostoli fejedelem székhelyének, s valamit a művészet festvényben, szobrászatban dicsőt előmutathat, itt példányokban szemlélhető, könyvtárok, Museumok kincsei minden egyéb világváros fölé emelik.

Alapitatott Romulus által 753. évvel a közönséges időszámítás előtt a Palatin hegyen. Servius Tullius nagyobbilolta területét, és Aurelián császár azon falakkal vetette körül, mely- lyek mindeddig láthatók. Jelen területe következő hegyeket foglal magában: Capitoli, Palatini, Quirinali, Viminalis, Esquilin, Celius, Aventinus, Citorius, Pinciiis, Vatican és Janiculus hegyeket, és 16. kapun juthatni a belső városba. Északról van a nép, Piuci, Salara kapu; keletről: Pius, sz. Lőrincz, nagyobb, sz. János és latiumi kapu; délről: sz. Sebestény, sz. Pál ka-