Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a

púk; nyugolról: Porloi, sz. Pancrácz, lovagi, gyári, augyali,

és vári kapu.

A város kezdetben 4 nemzetségre volt osztva, Augustus császár 1* fertályra, vagy vidékre (regiones) különözte. A fertályok száma jelenleg is ugyanaz, de helyzetük, s határuk különböző. 14. Benedek pápa 1744 következő névvel osztotta fel a várost vidékekre:

— 87 —

1.

Hegy

vidék.

8. Sz. Eustach

vidék.

2.

Trevi

—

9. Pigna

—

3.

Szobor

—

10. Compitelli

—

4.

Mars

—

11. Sz. Angyal

—

5.

Hid

—

12. Part

—

6.

Parion

—

13. Tiberisentuli

—

7.

Regola

—

14. Vaticani

—

Röviden e 14. vidék nevezetességeit, főleg vallási szempontból, érinteni nem leend érdektelen.

1. Hegyvidék (rione de’ monli) igy neveztetik, mivel az Esquilin, Viminalis hegyeket, valamint a Celius és Quirinalis részeit is magában foglalja.

E vidékben van laterani sz. János basilíkája, mellyben a pápa székét elfoglalja, s a melly Romának, valamint a keresztény világnak föegyháza. így neveztetik, mivel a Ylí. században sz. János tiszteletére épiletett a lateráni család telkén.— Némellykor „megváltó“ templomának is neveztetik, mivel a megváltónak volt kezdetben szentelve. — Constantin basilikájának neveztetik, mivel a császár által volt alapköve keresztsége után letéve. A tornáczban mindeddig Constantin szobra áll, carrarai márványból faragva.

Midőn Constantin császár e templomot építette, egyszersmind laterani palotáját is Silvester pápának ajándékozta, melly a 14 századig a pápák rendes lakhelye volt. Ezután a palota romjai miatt elhagyatott, ésV. Sixtus óta a vaticani palotában kezdetlek a pápák lakni, vagy a Quirinálban. XR. Incze pápa tehát a laterani palotát kijavitalván , árvaházzá telte , mellyben 250. szegény árvák táplállatnak. — Itt van azon kisebbszerii