Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a

ISTEN ORSZÁGA A FÖLDÖN.

Mit az egyház dicső mestere s egyik fénylő csillaga a sz. Ágoston Isten városának nevezett, s szent ihlettel párosult bölcsességgel huszonkét könyveiben leirt, azt az eszme társulat fonalán, s a rendíthetetlen isteni igék nyomán Isten országának nevezni merészeltem, nem hogy méltó volnék bár saruit is e szent férfiúnak megoldani, s e kisded munkát az ő hasonlithatallan müvével csak távolról is vonalba helyezni, hanem inkább hogy a fényes név utánzása kölcsönözzön némi becset a homályban felrengőnek, az ö eszmedus felfogása mind inkább honosítassék közöttünk, s már a czimjelentené a vég- hetetlen irgalom müvét, miszerint azon tizennégy század alatt, meily köztünk s a sz. atya közölt képez választó falat, az Isten városa már országgá, — már a világ öt részeit magában foglaló országgá növekedett.

Alig írom le azonban az igénytelen czim, s felfogásom keletkezését, mintha hallanám az ellentábor riadóját ellenem, mely- lyel mintegy napi parancsot hirdeti: ,,Isten országa nem földi, — ez nem a világból való“ — „Regnum meum non est de hoc mundo“ maga az örök igazság mondotta, — s ha ezzel isteni eredetét az egyháznak s tanainak akarnák bevallani, milly őszinte barátság csatolná kezeinket egybe, de midőn az illy értelemben veendő igékkel visszaélnek, az egyházi és hit lét

1

/