Gyarmathy János: Isten országa a Földön, vagy is egyházi államtan. 1. könyv: Europa délnyugoti része (Pápa, 1850) - 16a

— 2 — elemeit aláásni igyekeznek, ennek külélctét, fényét, s világo­siié hit szövélnekét eloltani törekednek, akkor illő sőt szüksé­ges a hatalmas s bölcs király szavaival feléjek fordulni: mit hábo- rognak a nemzetek s dúlnak fúlnak hasztalan a népek? fellá- zulnak a föld királyai, a fejedelmek együtt tanácskoznak az Is­ten s kentje ellen. (II. Zs. i—20 Illő elbeszélni Isten végzé­sét, miszerint mondotta: fiam vagy te---------kérj tőlem s né­ked adom a nemzeteket örökségül, s birtokul a föld végeit — — — (ugyanott 7. 80 szükséges megmutatni, hogy az Ígéret, a pokol minden agyarkodásai ellenére teljesedésbe ment, a felkent király Golgothán kiontott vérének kérelmére, — minden nemzetek kormánya alá adattak, s az ö országa ha nem földi is, nem a világból való is — eredetére nézve, de e földön van, a világ minden népei képezik azt létezésére nézve. S valóban valamint ama felségesebb felemelkedése nélkül a léleknek, mellyel minden földieken tulhatva keresi Isten or­szágának keletkezését, — minden a mi eddig történt, s még történni fog, — vagy is az egész világ történelme megmagya­rázhatatlan marad; úgy semmi időkor, semmi kormány forma nékünk állandó boldogságot nem szerezhet, az elme minden mű­veltsége mellett még az erkölcsi tudományban is csak gyen­géit mutatandja, az emberi értelem csak veszedelmes részre­hajlásokat képez, a lélek legfontosabb ügyei átalán fogva ha­tározatlanok maradnak, ha egy magasabb világosság fénye fel nem deríti, ha egy Emanuel vagy is velünk lakozó Isten nem feltételeztetik, ha az ö országának harmatja a föld minden ré­tegeit nem áztatja. S e terv forgott az örök bölcsesség előtt, mikor e vilá­got s embereket alkotta, a világot nem csak különféle nem­zetek lakhelyének, nem csak különféle szokásokkal és törvé­nyekkel elkülönzött tartománynak, hanem fensőbbi czélokra tö­rekvő — saját országának is választotta,— s a világban, en­nek urát és díszét, az embert, nem csak bizonyos nemzet tag­jának, nem csak valamelly ország polgárának rendelte, hanem a minden nemzeteket egybefoglaló Isten országának is polgá­rává lenni akarta.

Next

/
Oldalképek
Tartalom